Ökolábnyom a Kossuth téren

Közélet

Mi fán terem az ökolábnyom? Ezt a kérdést olvashatta a Kossuth térre tévedő érdeklődő pénteken délelőtt. A választ az egyik sátor rejtette. Június 3-a a Környezetvédelem Világnapja. Ebből az apropóból vonult ki több, a környezettudatosságot, a természeti értékeket zászlójára tűző egyesület, alapítvány.

A program Kővári János, Pécs MJV Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottságának elnökének köszöntőjével indult. Az elnök figyelmeztette az eseményen megjelenteket: úgy tűnhet, Pécs még nincs kitéve lehetséges természeti katasztrófáknak. Nálunk nincs cunami, nincs földrengés, nincs szmogriadó. Azonban ha csak egy évet is visszapörgetjük a naptárunkat, rájövünk, hogy tavaly igen súlyos árvíz volt a városban, pedig folyónk sincs. A levegőszennyezettségi adatokat pedig időről időre megmérik szakemberek, és bizony azt lehet mondani, hogy többször bőven meghaladja a határértéket. Ezek figyelmeztető jelzések. A Környezetvédelmi Világnap pécsi programjának célja, hogy ráébressze az embereket, igenis itt a cselekvés órája. És ez a gondolat nem csak egy napra szól.
Mivel a mai program nyílt nap is volt, lehetőség adódott a szervzetek képviselőivel néhány szó váltására is.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága standjánál Temesi Andrea és Rózsa Anita várta a csemetéket és a felnőtt korosztályt egyaránt. A két hölgy elmondta, elsősorban a legfiatalabb korosztály képviselőiben igyekeznek tudatosítani a környezeti értékek tiszteletét, ami természetesen játékos oktatással a legeredményesebb. Ezt demonstrálandó teszteket és totókat hoztak az érdeklődőknek, a legnagyobb sikert a lábnyomkereső cérnajáték aratta, ennek során állatok képeit a lábnyomukkal kell összekötni egy madzag segítségével. Az intézmény dolgozói a hétköznapokban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága Tettye Oktatási Központban találhatóak, ahol oktatásokat, foglalkozásokat tartanak minden korosztály számára. Legközelebb a Sétatér Fesztivál keretében, a Magyar Nemzeti Parkok Hete nyílt napján lehet velük, és a többi kilenc nemzeti park képviselőjével találkozni.

Az ökonap főszervezője az Ökováros-Ökorégió Alapítvány volt, az ő meghívásukra jött el a többi szervezet. Az alapítvány egyik tagjával, Kelemen Péterné Temesi Tímeával is váltottam néhány szót. A nagyon fiatal, mindössze 2011. január elseje óta működő szervezet fő profilja az oktatás és rendezvényszervezés, az elmúlt öt hónapban 3-4 iskolába és 4-5 óvodába látogattak el, ahol egészségnapokat, ökonapokat tartottak. Eddigi legnagyobb lélegzetű rendezvényük a Tettye Forrásház Zrt-vel közösen szervezett, a Víz Világnapja apropóján a Tudásközpontban berendezett interaktív kiállítás volt, aminek állomásait majdnem egy hétig látogathatták a téma iránt érdeklődők. A nyár folyamán a Szivárvány Gyermekházban lesz egy táboruk, ahol a hulladékfeldolgozás és a tudatos környezeti gondolkodás súlyos témaköreit fogják a gyerekek játékos formában körüljárni. Az alapítvány három pedagógusból: két földrajztanárból, illetve egy matematikusból áll, utóbbi a Biokomnál dolgozó Lakatosné Rácz Etelka, aki nyolc éve a cég által működtetett Zöld Suli program kitalálója és szervezője. Beszélgetőtársam örömmel jegyezte meg, az általuk látogatott oktatási intézmények tanulói nagyon tájékozottak, főként a fiatalabb korosztály képviselői. Több helyre van most is meghívásuk ökonapot tartani, június 10-én az Árpád Fejedelem Általános Iskolában fognak egész napos rendezvényt tartani.
Utolsó beszélgetőpartnerem Doszpod Edina, a Tudatosan a Környezetünkért Egyesület önkéntese volt. Megtudtam, itt egy régi-új szervezettel van dolgunk, hiszen a körülbelül egy évtizeden keresztül működő Környezetünkért Közalapítvány megszűnt, a tagjaiból és újonnan csatlakozókból jött létre ez az egyesület, amelynek 6-10 önkéntese és egy főállású dolgozója van. Egyre több saját szervezésű rendezvényen vannak jelen, és képviseltetik magukat a nagyobb fesztiválokon is. Így találkozhatunk velük a Fishing on Orfű-n és az Ördögkatlanon, de idéntől a legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget területén is lesz standjuk. Az Egyesület sátránál azt is megtudhattuk, hogy mi fán is terem az ökolábnyom. Természetesen ennek vajmi kevés köze van a cipőméretünkhöz. Saját lakókörnyezetünkre, étkezési, élelembeszerzési, közlekedési, energiafogyasztási és szemetelési szokásainkra kell válaszolni egy teszt segítségével. Az adott válaszok alapján kapunk egy számot, ami azt fedi, milyen mennyiségű földre és vízre van szükségünk önmagunk fenntartásához és az általunk termelt hulladék elnyeléséhez. Akinek ez a szám nagyon magasra jön ki, sürgősen el kell gondolkodnia azon, hogy változtasson bevett szokásain és a kényelem helyett inkább a környezettudatos gondolkodás mentén szervezze az életét.