Kultúrában utazunk

A Civil Közösségek Házában tartott sajtótájékoztatón hirdették ki a pécsi civil szervezetek egymás közti kommunikációját és a városi tér jobb kihasználását elősegítő pályázatok eredményét. A "Közös Város – Közös Tér" elnevezésű pályázat tapasztalatait a civil kurátorok osztották meg a sajtóval.  (Képünkön a bíráló kurátorok és Kővári János.)

Kővári János,  a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság elnöke úgy kezdte az eredményhirdetést, hogy mérföldkőről van szó, ugyanis a város életében először történt, teljes mértékben civil kurátorok készítettek elő és bíráltak el pályázatokat, akik ráadásul teljesen önkéntes módon vállalták ezt a feladatot. A szakértők nagyon pozitív tapasztalatokról számolhattak be: a beérkezett 98 pályázatból, mivel a kiírással összhangban érkeztek ötletek, ezért 86-ot elfogadtak. Négy témában írták ki az önkormányzatnál ezt a pályázatot, célja a civil élet hangsúlyosabb jelenléte, illetve az egyes szervezetek közti kommunikáció elősegítése, megindítása és a városi tér jobb kihasználása. Ezért elsősorban olyan pályázatokat vártak, amelyek a közösségek, az intézmények és civil szervezetek, valamint a természeti környezet és a városlakók közti kapcsolatot erősíti. 

A városi tér-közösség pályázatot Hajdú Krisztián, a téma egyik kurátora értékelte. A különböző városrészek, a városi tér népszerűsítését célul kitűző pályázatok közt érkeztek olyanok, amelyek az Uránvárost mutatnák be interaktív vetélkedőben, de olyan példa is akadt, amely a már létező – például – iskolai programokat öltöztették jelen kiírás köntösébe. Gyakorlatilag majdnem az összes pályázatot elfogadták, csak a kirívóan nem átgondolt, illetve egyáltalán nem ehhez a témakörhöz tartozókat zárták ki. Érkezett egy, a Pécsi Kesztyű népszerűsítését célul kitűző pályázat, ebben a bírálók sokkal nagyobb, országos kommunikációs potenciált láttak, és gondolkodnak a bővítésén.

Knyihár Éva, a pécsi önkéntesek koordinátora elmondta, az ő részterületére több, mint 20 pályázat érkezett. Ezek többségében az önkéntesek bevonására, foglalkoztatására fókuszáltak, és minden korosztályt megszólítottak. Három konzorcium – ami három civil szervezet együttes pályázatát jelenti – kiemelkedő programmal állt elő, hármat viszont elutasítottak, mivel mint elmondta, a költségeket is számba kell venni, összhangban kell lenniük a pályázattal. A nagyon jó program magas költségigénnyel nem szerencsés.

Az intézmények-közösségek irányról Háber János osztotta meg a gondolatait. Főként pozitívan nyilatkozott ő is a hozzájuk beérkezett pályázatokról, fő szempontként az újfajta gondolkodás és kapcsolatok megteremtését emelte ki. Azonban, mint kritikaként megfogalmazta, még mindig a régi reflexek működnek, ugyanis több szervezet úgy gondolta, hogy a saját működés elősegítéséről szól a dolog, pedig a cél nem ez, hanem a fent megfogalmazott irányelvek.

A természeti környezet és közösség viszonyának fejlesztése szintén fontos a civilek életében, itt volt olyan, nevezetesen a Georally, amely csak a címében kötődött a természeti értékeink megóvásához, viszont beérkezett olyan, első hallásra meredek ötlet is, amely a Rockmaratonon terjesztené az igét a környezettudatosság fontosságáról. Természetesen a pályázatok túlnyomó többsége a hagyományos irányvonalat képviseli, mint például az óvodában palántaültetés, de ezek ugyanolyan fontosak, hiszen a mai gyerekek már nagyon ritkán érintkeznek a természettel közvetlen módon.

A pályázati keretből fennmaradt 2 millió forint, amelyből egy civil kommunikációs portált szeretnének az ősz folyamán létrehozni, ahol a pécsi civilek tudnák tartani a kapcsolatot egymással, megoszthatnák negatív és pozitív tapasztalataikat.

Az alábbi honlapon megtalálhatják a nyertes (és elutasított) pályázókat, a kurátorok értékelésével, tanácsaival együtt.