Új életre kelhet két mellékág a Dráván
2011. augusztus 24. szerda, 08:43
Közélet
Az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program nyújtotta lehetőséggel élt a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és az eszéki Hrvatske Vode (Horvát Vízügyi Igazgatóság) amikor a Boros Dráva és a Drávakeresztúri mellékágak revitalizációjának előkészítésére, megtervezésére nyert forrást. (Képünk illusztráció)
A projekt jól reprezentálja a határmenti területek kapcsán létrejövő összefogás szükségességét, mert a folyó és szervesen hozzá tartozó környezete nem feltétlenül esik egy ország területére. Az elkészült anyagokat sajtótájékoztató keretén belül mutatták be Eszéken.
A fejlesztés fontosságára egy INTERREG III./A projekt keretében készült, a Boros Dráva mellékág eutrofizálódásával foglalkozó tanulmány hívta fel a figyelmet, amely rávilágít a terület ökológiai egyensúlyának felbomlására. Ezen felismerés nyomán mind a Boros Dráva, mind pedig a hasonló helyzetben lévő Drávakeresztúri mellékág „új életre keltésének” megtervezése elengedhetetlenné vált, ugyanis beavatkozások nélkül az ökológiai állapotok további romlásával a mellékág élővilága pusztulásnak indul, mert az élővilág számára a Dráva-menti területekre nem jellemző feltételek alakulnak ki.
A magyar és horvát területet egyaránt érintő Drávakeresztúri mellékág revitalizációjának elsődlegesen az a célja, hogy újra élő kapcsolat alakuljon ki a Dráva főmedre és a mellékág között. A víz beáramlásának tervezett biztosításával friss víz pótlás válik lehetővé a Dráva felől, így a folyóvízre jellemzőbb állat és növényvilág tud kialakulni az eddig jórészt elzárt mellékágakban.
A pályázat keretében a Boros Dráva esetében a magyar oldalon ez idáig megvalósult a jelenlegi növény és állatvilág feltérképezése, a vízminőségi állapot feltárása, horvát oldalon pedig a Boros tó revitalizációjának, a meglévő fahídnak és a vízszintszabályozó műtárgynak az áttervezése történt meg.
Az együttműködés eredményeként létrejött tanulmányok, tervek és engedélyek alapján megvalósulhat a terület revitalizációja, melyből nemcsak a helyi lakosok, hanem a turisták, aktív kikapcsolódásra vágyók is profitálhatnak a jövőben.
A projekt a Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
Eutrofizáció: Egy olyan folyamat, melynek során a vízbe kerülő foszfor és nitrogén - főleg emberi tevékenységből származnak, mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből, háztartásokból szennyvízkibocsátás által - túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: fitoplankton, gyökerező hínár-, mocsári növények. A növényi elszaporodás nagyobb léptékű pusztuláshoz, azaz oxigénhiányhoz vezet, melynek egyenes következménye a halpusztulás. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló tápanyagokat olyan fitoplankton szervezetek is felhasználhatják, melyek méreganyagokat termelnek. Ezek a mérgek bekerülhetnek a táplálékláncba, vagy más fajok pusztulását idézhetik elő.
Archívum
