Mátravölgyi Ákos folytonosan a dolgok mozgatórugóját hajtja, és ha megleli azt, bábszínpadi valósággá gyúrja. Már látogatható a Bóbita Bábmúzeumának új, időszakos kiállítása a bábművész munkáiból összeválogatva, vagyis nyitva van a Zárva-ház. (Képünkön Az éneklő királyfival beszélget a kiállítás egyik értő látogatója). Fotó: Horváth Csaba. GALÉRIÁVAL!

Rajzok, makettek, bábok, plakátok – a bábtervező műhelyében születnek, és a bábszínházakban, utcákon, tereken tett kicsi életnyi kitérő után olykor ide is térnek haza. A bábtervező szeretettel fogadja őket, helyet csinál a hazatérőknek, az éppen születők mellé. Vajon hány és hányféle lakója van a Zárva-háznak, a titokzatos bábkészítő műhelynek, ahová nem kukucskálhat be kíváncsi néző soha? Vagy időnként mégis kinyílik a kapu egy kicsi életnyi időre? Ezzel a csalogató szöveggel és Mátravölgyi Ákos bábjaival, díszleteivel várja új kiállítására a színfalak mögötti világ iránt érdeklődőket a Bóbita Bábmúzeum.

Régi ismerőse, Veres András rendező köszöntötte a sokoldalú alkotót, aki nem a megszokott papírízű zengzetes szavakat kívánta megosztani barátjával. Az ok nagyon egyszerű: Veres és Mátravölgyi személyesen és szakmailag is nagyon jó viszonyban vannak egymással, ezért furcsán vette volna ki magát a hivatalos hangnem. „Nekem Ákosról elsősorban nem az jut eszembe,” – hallottuk Verestől, „hogy báb-, jelmez- és díszlettervező, hanem hogy örök gyerek, aki hihetetlen makacssággal próbálja megérteni a világot és reprodukálni azt a bábszínpadon. Mindennek a miértje, a mozgatórugója érdekli, és addig nem nyugszik, amíg ezt meg nem érti, és újra nem hasznosítja nekünk, bábosoknak.” Általánosságban elmondta, hogy ő is és Mátravölgyi is nagyon elfoglalt emberek: a rendező Pesten dolgozik, a bábkészítő Kecskeméten, így a közös munka igazi kihívás. Ráadásul, amikor végre időpontot tudnak egyeztetni, mindenről beszélnek, csak az előadásról nem. Elmondása szerint mégis ezek lesznek a legjobb rendezések, mert „a színház az életről és magunkról szól, még akkor is, amikor azt családi történetek formájában beszéljük meg.”

A művész úr nagyszerűen tud teret létrehozni, olyan díszleteket konstruálni, ami színészt és rendezőt is nagyon jó dolgokra inspirál. Olyan tereket alkot, amik nem csak szépek, de kitűnően használhatóak is. Veres ezt a kijelentését három kollaborációjuk elmesélésével húzta alá. A Mackó és az állatok című darab egy olyan medvéről szól, aki az élet értelmét keresi. Az előadáson, hosszas ötletelés után végül olyan állatok szerepeltek, akik a tárgyi lét és az élet határán lebegnek, valahol a kettő között. "Nagyon frappáns volt, mert alapjaiban fogalmazta meg az ember és a tárgy viszonyát." Ezért a munkáért Ákos a „legjobban nem mozgatott bábok” díját kapta egy fesztiválon.

A békéscsabai bábszínházban a Haza című előadás volt egy másik közös művük. A darab úgy van megírva, hogy csak színes kockák vannak benne, amúgy üres a tér és nem is lehet semmilyen koncepciót belevinni. „Ahelyett, hogy Ákos azt mondta volna nekem, hogy hagyj békén, mit lehet színes kockákon tervezni, kitalált egy furcsa üres színpadot, amin 168 kocka volt két rétegben egymáson, felülről egy lámpa lógott le és a kockák alatt sima parketta volt: felül-alul valóság és köztük a teljes absztrakció. Ha létezik igazi színházi tér, akkor ez az." Egy adalék a színesen gondolkodó emberről: amikor az előkészítés során a rengeteg kocka még festés előtt állt, szürke volt, Mátravölgyi azt találta ki, - ami aztán nem valósult meg - hogy hagyjuk szürkén a kockákat, a színészek pedig játsszák el, hogy színesek.

A harmadik darabnak, amiről Veres András beszélt, komplett színházi díszlete megtalálható a Zárva-házban, ez volt Az éneklő királyfi a kecskeméti Ciróka Bábszínházban, Mátravölgyi otthonában. A feladat nagyon nehéz volt, egy fagolyó köré kellett történetet „gördíteni”. „Mátravölgyivel való beszélgetésem során bevallottam, hogy van egy nagyon zűrzavaros gondolatom az előadásról, ő pedig elmesélte, hogy van egy kép a fejében, amihez egyelőre nincs előadás. Elkezdtünk beszélgetni és kiderült, hogy ez a két dolog egymásra tud találni – egy elveszett fiatalember a világban, aki csak énekelve tud beszélni és egy fiatalember, aki egy golyót görget maga előtt. Így kerestük meg a későbbi szerzőt, Vörös Istvánt, hogy legyen szíves írja meg nekünk az ötleteket összedolgozva ezt a darabot.” A végeredmény a következő lett: homokkal teliszórt színpadon egy fagolyó közlekedik, amin fiókok és csapóajtók vannak, egyedülálló megvalósítás. Ez a három történet és munka szépen jellemzi Mátravölgyi makacsságát és küzdelmét, amit a rendező a bevezetőjében említett.

Mátravölgyi Ákos Kecskeméten él, gépész-technikusnak tanult, majd a Ciróka Bábszínház fogadta kebelére, aminek bábkészítő műhelyében tíz éven keresztül dolgozott. Mikor eljött az ideje, hogy önállósítsa magát, útnak indult, és azóta szabadúszó tervezőként járja az országot. Eger kivételével minden bábszínházban dolgozott, sőt külföldön is bemutatkozott: munkálkodott Lengyelországban és Szerbiában is. Ezen a kiállításon nem óriási installációkat, hanem gyerekléptékű díszleteket, nagy fantáziával életre keltett bábsereget láthat a közönség. A tárlat darabjait elkészítő bábművész azonban nem véletlenül állít ki pont a Bóbitában, ugyanis tiszteletbeli tag, hazajáró tervező: az ő nevéhez fűződik többek közt a Kék madár, Szélhajtyikóré, huss!, A sárkánykirály palotája, Diótörő, Markalf, az álmok ura, és a Rigócsőr király című előadás tervei, amik a nagyközönség és a szakma körében is sikert arattak.

A Bóbita Bábmúzeum hétfőtől szombatig 9.00 és 16.00 között várja látogatóit, hétvégén az előadások előtt egy órával nyit és utánuk egy órával zár. Belépő: 400 Ft/fő, családi jegy (2 felnőtt+2 gyerek): 1200 Ft, családi jegy (2 felnőtt+3 gyerek): 1500 Ft, csoportoknak (10 főtől) tárlatvezetés és kedvezmény.

A Nyitva van a Zárva-ház című kiállítás 2012. január 7. és március 31. között tekinthető meg.

A közönségnek Papp Melinda, a Bóbita igazgató-helyettese mutatta be Mátravölgyi Ákos bábkészítőt és Veres András rendezőt (balról jobbra)

Veres András (jobbra) régi barátjaként és munkatársaként tekint Mátravölgyi Ákosra (balra)

Csizmadia Gabriella, a Bóbita színésze a Rigócsőr király egyik szerepében

A közönség engedelmeskedett a hívó szónak és belépett a Zárva-házba

Ezt látja a bábszínész

Kezében a világ

Az apróságok el voltak ragadtatva a csodák birodalmától

A törzsközönséget természetesen a média is kifaggatta, elsősorban színházba járási szokásaikról

Miniatűr univerzum: Mátravölgyi egyik előadáshoz készített díszletének makettje