Bermuda-henger, zenét játszó Tesla-transzformátor, légvető ágyú és megannyi tudományos csodajáték várja a látogatót a Laborban, a Zsolnay Negyedben. Dr. Sánta Imrével, az ötlet megálmodójával, a Csodák Pécsi Palotája Alapítványának elnökével beszélgettünk és szakszerű „idegenvezetés” mellett kipróbáltuk a látványos játszóházat. Nyitás január 21-én reggel 9-kor. (Galériával! Fotók: Horváth Csaba).

- Mikor pattant ki a szikra a pécsi tudós fejekből, hogy Pécsett is létre lehetne hozni egy „Csodák Palotáját”?

- A Csodák Pécsi Palotájának ötlete több évvel ezelőtt megszületett. A szervezést 2006-2007 körül elkezdtük. A város kulturális vezetése szerencsére egyből támogatta az elgondolásunkat. Létrehoztunk egy alapítványt, aminek tagja a Magyar Tudományos Akadémia, a Paksi Atomerőmű, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat - akik az első Csodák Palotáját alkották meg Öveges József tanár úr kezdeményezésére, tőle származik a név is. Természetesen az egyetem és általános és középiskolás tanárok közül is sokan szerettek volna egy ilyen létesítményt és hozzá is járultak. Sebestyén Zoltán, aki most már nyugdíjas, civil kezdeményezésre a Pécs2010 projekt során meg is nyerte a pályázatot, aminek eredményeképpen a konkrét szervezés megkezdődhetett. A Csodák Pécsi Palotáját mindenki akarta és mindenki részt is vett benne, aki fontosnak érezte.

- Most még csend és nyugalom van a Palotában. Amikor itt beindul a nagyüzem, mire lehet számítani?

- Először is zsúfoltságra. Ezen kis helyen 30 játék/kísérleti eszköz van. Összehasonlításképpen a budapesti Csodák Palotájában 107 játékkal játszhatnak a látogatók, körülbelül harmincszor nagyobb helyen. Ha ide beszabadul két iskolás csoport, hatvan gyermek, akkor már nem férnek el. Ez lesz a legnagyobb limitje a Labornak. A Zsolnay Gyárban ez volt a nagyfeszültségű laboratóriumnak az épülete, utána pedig egy öntevékeny művészcsoport működött itt Labor néven.
Azt gondolom, hogy a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki jól fogja érezni magát. Különböző típusú attrakciók vannak:  akad amelyikben kevesebb fizika és több látványosság és olyan is, ami kevésbé látványos, de több fizika van benne. De ezt igyekeztünk becsomagolni, elrejteni, hogy nehogy megfeküdje bárkinek is a gyomrát.

- Ezek az interaktív órák úgy fognak zajlani, hogy a diákok kipróbálják a játékokat, Önök pedig bemutatják a tudományos hátterét?

- Nem így gondoljuk. Ez egy játszóház. Itt annyiban lesz felügyelet és segítség – már itt dolgozik egy főállású munkatárs, aki egyébként fizikatanár  – ő segít ahol kell. Azonban itt van harminc játék: nem tud mindenhol ott lenni. Természetesen vannak olyan kísérletek, amiket felügyelni kell: a magasban van egy  közel félmillió voltos Tesla transzformátor; ezt nyilván nem a látogatók kezelik. A legtöbb azonban olyan, hogy nem igényel külső segítséget, mindenhol megfelelő feliratok segítik a játszó embert, ami alapján el lehet tájékozódni. Három mondatban természetesen mindent nem lehet elmagyarázni, de pont az a cél, hogy felkeltsük az érdeklődést, a motivációt, és ha kíváncsivá tettük a látogatót, akkor úgyis utána fog olvasni az interneten, vagy esetleg könyvekben.

- Előzetes bejelentkezés alapján fog működni, csoportoknak?
Nem, A Labor is a Zsolnay Negyed állandó kiállításainak sorát bővíti.

- Ha valaki fizikaórát szeretne tartani itt, megteheti?

- Szeretnénk a graduális képzésbe is bekapcsolódni, de ez alapvetően játszóház. Azonban lesz egy külön terem is, ahol kisebb csoportoknak akár egyéni laborgyakorlatot is lehet tartani, hiszen a kísérletezés az iskolákban eléggé visszaszorult, aminek főleg anyagi okai vannak. Nem lehet minden iskolát felszerelkezni mindenféle drága eszközzel. Tervezzük, hogy fakultációs osztályok számára nyitunk egy külön laboratóriumot, ahol azokat a méréseket el lehet végezni, amit a tanterv megkíván. Így elég lesz a városban ezt az egy labort felszerelni és minden iskola ide tudja hozni az óráit.

- Válasszunk ki három játékszert a harminc közül!

- Nézzük ezt a Bermuda-hengert. Itt úszik egy hajó a víz tetején. A Bermuda-háromszögben, az Atlanti-hátságban ha a víz alatt kitör egy vulkán, gázok szabadulnak fel. Ezt mesterséges körülmények közt úgy lehet létrehozni, hogy ha a látogató elkezdi pumpálni a hengerben levő vizet, jönnek fel a buborékok. Ha kellőképpen gyorsan pumpálja, akkor a hajó elsüllyed. A levegővel higított víznek a sűrűsége kisebb, mint amikre a hajókat tervezték.

Már említés szintjén szóba került a Tesla transzformátor. Ez a csehek nagy tudósának, Nikola Teslának találmánya volt. Abban az időben kutatott ő, amikor még nem voltak megfelelő elektronikus eszközök. Szikráztatással nagyon nagy feszültséget tudott előállítani, nagyfrekvenciás rezgések előállításával. Minél nagyobb a frekvencia, annál kisebb tekercsekkel lehet nagy feszültséget kelteni. Valójában ez nem más, mint egy transzformátor. Van benne egy rézdrót, ami a primer tekercs, középen pedig a tízezer menetű tekercs, a szekunder. Ahányszor nagyobb a menetszám, annál nagyobb feszültség keletkezik. Itt az arány hozzávetőleg kétezerszeres, tehát ha beküldünk 500 voltot, az éppen egymillió volt. Ekkora feszültséget a levegő már nem bír megtartani, ezért átüt, mint a villám. A villám is ilyen nagyságrendű, csak ott sokkal több töltésről beszélünk. Bennünk nem tud kárt okozni, de hogy mindenki biztonságban érezze magát, a Tesla transzformátort egy fémketrecbe zártuk. Amikor bekapcsoljuk a készüléket, impulzusok indulnak ki belőle. Minden egyes kattanáskor egy nagy szikra átugrik, vagyis több, mert ötmilliomod másodpercenként többször megszakad, majd újraindul az ív. Ha ezt szaporázzuk, akkor a hangfrekvencia sebességével is lehet szikrákat gyártani és így transzformátorunk hangszóróként viselkedik. Mini viharunkban a szikra a villám, a hang pedig a mennydörgés. Ha a szerkezetre zenét kapcsolunk, akkor a zene ütemében hangokat fog kibocsátani.

A Teremin szintén hang kibocsátására alkalmas, egy nagyon egyszerű elektronikus hangszer. Az egyik elektródához közeledve a hangerőt, a másikhoz közeledve a hangmagasságot tudjuk állítani. Ahhoz, hogy kézrátétellel lehessen hangolni és változtatni a tulajdonságait, ahhoz az kell, hogy két rádiófrekvenciás oszcillátor van benne, magas frekvencián működik, mert ott nagyon kicsi kapacitásokkal lehet már változtatni. Egy kondenzátort játszunk: mi vagyunk az egyik pólus, az elektróda a másik és a távolsággal változtatjuk a kapacitás nagyságát, ami aztán befolyásolja a hang frekvenciáját.

Aki mind a harminc tudományos játékot ki szeretné próbálni, az látogasson el a Zsolnay Negyedben a Laborba.

Labor - Interaktív játszóház
Április 1-től október 31-ig keddtől vasárnapig 10:00-18:00 óráig
November 1-től március 31-ig keddtől vasárnapig 10:00-16:00 óráig
Belépőjegy: 500 Ft, kedvezményes jegy: 250 Ft.
 

Látogatóközpont
Április 1-től október 31-ig keddtől vasárnapig 09:00-19:00 óráig
November 1-től március 31-ig keddtől vasárnapig 09:00-17:00 óráig
 

A Csodák Palotája Öveges professzor ötletéből született, az ő szellemiségét viszi tovább

A tereminnel zenészbajnokok lehetünk, csak sok gyakorlás kell hozzá

A Tesla transzformátor ketrecében is szól a zene, feszültséggel teli

A plazmagömböt megérintve a Nulladik típusú találkozások alanyának érezhetjük magunkat

Hétköznapi tárgyak hétköznapi megvilágításban...

...és UV fényben

Légfocizhatunk

Szimulátorba ülhetünk

Belebújhatunk a Bermuda-háromszög istenének bőrébe és hajókat süllyeszthetünk el

Békát simogatunk (legalábbis megpróbáljuk)

De hol a béka? Á, elbújt ott lent

Polarizált fényben is egészen színesek a tárgyaink

Lissajous-görbék. Hangok és hullámformák

A légörvény-ágyúval összeborzolhatjuk a béka "haját" és lelőhetjük a poharakat

A kiállított játékok lehetőség szerint időről időre cserélődni fognak

Négykezes

A Látogatóközpont is január 21-én nyílik. Innét indulhatunk Zsolnay Negyed-beli barangolásunkra

Várhatjuk a család többi tagjait függőágyban...

...vagy kényelmes fotelekben