A minőséget, a sokszínűséget hitvallásává tevő fiatal, nagyon tehetséges énekesnő, Fábián Juli a Zoohacker Remake Orchestra nevű formációjával mindenkit levett a lábáról január 26-án este a Zsolnay Negyedben tartott koncerten. A mosolygós művésznő készségesen válaszolt a kérdéseinkre. GALÉRIÁVAL! (Fotók: Horváth Csaba)
Fábián Juli neve sok zeneszerető számára bizonyára ismerősen cseng, hiszen több éven keresztül a Barabás Lőrinc Eklektric oszlopos tagjának számított, mostanában a Fábián Juli-Sárik Péter duóval és a Fábián Juli Jazz Riff nevű együttesével járja az országot-világot. A Pécsett már többször szívesen megfordult énekesnő január 26-án a Fábián Juli&Zoohacker Remake Orchestra nevű zenekarával mutatkozott be a baranyai megyeszékhelyen. A bemutatkozás nagyon jól sikerült, a jazz-t, elektronikát és számtalan egyéb műfajt ötvöző zenei kirándulás az 1950-es évek slágereitől a ’90-es, 2000-es évek ismert és kedvelt popszámainak felelevenítéséig tartott. A lényeg természetesen az előadásmód volt. Az énekesnő különleges hangjával és megoldásaival uralta a színpadot, de bőven teret adott Zoohacker zenei kísérleteinek, Sárik Péter zongoraszólamainak és Katona Gergely Tamás, alias Greg Note „zenebohóckodásának”. A zenekar nemrég megjelentetett egy négy dalból álló kislemezt Girly címmel, amelyeket szintén előadtak a feldolgozások között, a közönség nem kis örömére. Az É78-ban összegyűlt emberek még együtt is énekeltek Julival, a koncert után pedig dedikált a mosolygós énekesnő. A pécsi sajtó kérdéseire is készséggel válaszolt.
- Nagy sikereket értetek el a Girly című kislemezzel. Tervben van-e, esetleg már el is kezdtetek dolgozni nagylemezen? Ha igen, mikorra várhatjuk?
- Persze, folyamatosan dolgozunk a nagylemezen, írjuk és felvesszük a számokat. Úgy tervezzük, hogy tavaszra megjelenik az album.
- Az elektronikus zene és a jazz, rétegműfajoknak számít. Így összehozva viszont siker lett.
- Nagyon jó hír, hogy a kislemez (a Girly) így debütált. Számunkra is nagyon meglepő, hogy rögtön a slágerlisták élére kerültünk és bejutottunk az Eurovízió előválogatójába. Stilárisan nagyon sokszínű, amit előadunk. Sok-sok stílust ölel fel; nem csak a jazz-t, illetve az elektronikát, hanem élő hangszerekről, zenészekről van szó. Leginkább az emberi része, az emberi energiák vannak előtérben, nem annyira a kütyük meg a dj. Inkább arról van szó, hogy sikerült megtalálnunk a megfelelő egyensúlyt. A jazz ugyanannyira benne van, mint a funk vagy sorolhatnánk még jó néhány műfajt. Ahogy már említettem, minőségi, igényes popot szeretnénk ezzel a zenekarral csinálni és nagyon úgy tűnik, hogy jól is fogadják azt.
- A Like A Child és a Sizzlin’ nagy siker a közönség körében is. Szerinted minek köszönhető ez a pozitív fogadtatás?
- Sokat gondolkodunk azon, hogy az emberek vajon miért szeretik ennyire ezeket a számokat. Reményeink szerint azért, mert mi is szeretjük őket. A dalok szövegeit mi írjuk, mi készítjük el a hangszerelésüket. Szívből jön, hiteles az egész. Nem azért alapítottuk meg a Fábián Juli & Zoohacker Remake Orchestrát, és írtuk a számokat, hogy a popiparba betörjünk, hanem mert volt mondanivalónk és szeretjük ezt a zenét. Valahogy ebből érezhettek meg valamit az emberek.
- A legnagyobb kérdés, hogy most az Eurovíziós dalfesztiválon részt vehetsz-e…Izgulsz emiatt?
- Február 4-én az m1 élő műsorában lépünk fel, az Eurovíziós Dalfesztivál magyar előválogatójában a Like A Child című új szerzeményünkkel. Ott majd izgulni fogok, addig azonban nem nagyon van értelme. A műsorban a közönség illetve a zsűri fogja eldönteni, hogy ez a produkció olyan-e, ami képviselheti az Eurovízión az országot vagy nem… Szerintem a döntés nem minket fog minősíteni, hanem annak a próbája lesz, hogy az Eurovízió és a Fábián Juli&Zoohacker zenekar, illetve ez a szám kompatibilis-e egymással.
- Te elsősorban a jazz műfajából érkeztél, az elektronikus zene viszont nem annyira az improvizáció tere. Mennyire engedi meg az improvizációt ez a műfaj?
- Megpróbáljuk úgy összehozni, hogy azért legyenek lélegző részek. Én azonban nem bánom, ha vannak kötöttségek. Jó az, ha van egy refrén, egy olyan szöveg, ami időnként ismétlődik, amit megjegyzel, ami ritmust, dinamikát, keretet ad egy számnak. Ez most kimondottan és felvállaltan egy olyan műfaji kalandozás, ahol nem tizenhat percesek a számok, ezer szólóbetéttel. Persze helyet kapnak a szólók is, kikacsintgatunk egy-egy stílusba. Nekünk is fegyelmezettebben, a stíluskereteket figyelembe véve kell ezeket a számokat megírni. Nem érzem, hogy le lenne vágva a szárnyam, mert én írom a dallamokat, a szöveget. Vannak a repertoárunkban olyan számok, amik megengednek egy kis improvizációt. Arról nem beszélve, hogy nekem van egy jazzduóm (Fábián Juli-Sárik Péter) meg egy jazz zenekarom (Fábián Juli Jazz Riff), amiben annyit énekelek és játszom, amennyit akarok, úgyhogy nem érzem azt, hogy mindent ebbe a mostani projektbe kell belepasszírozni.
- Miért fontos a jazz világában igen fiatalon nagyon sikeres énekesnőnek, hogy ilyen műfajt is kipróbáljon?
- Mert kíváncsi. Végtelenül kíváncsi vagyok, nem akarom magam bezárni sem a jazzbe, sem egyetlen más műfajba sem. Nekem a jazz maga a szabadság, az energia, az agymunka. Egy elképesztően kreatív műfaj, de mint minden műfajnak, ennek is megvannak a korlátai, amiket én nem viselek túl jól. Úgy érzem, semmi értelme nem lenne annak, (és nincs is rá semmi okom), hogy egy életen keresztül ugyanazt csináljam. Hanem néha ezt, néha azt. Így is el lehet mélyülni a dolgokban.
- A közös zeneszerzés hogyan működik? Hiszen a zenének nagyon különböző területéről érkeztetek, és az együtt zenéléshez fontos az együtt rezgés. Ez hogyan alakult ki?
- Ez egy érdekes dolog. Amikor mi Zoohackerrel találkoztunk, akkor pont egy remixet készített a Barabás Lőrinc Eklektricnek, amiben én is közreműködtem. Ott már láttam, mi történik, amikor valaki megkap egy számot és nagyon jó ízléssel jól átgyúrja. Később Zoohackerrel beszélgetve és meghallgatva az ő zenei világát valahogy én is úgy éreztem, a szívem egy része az elektronika és a kísérletezés felé húz, és vagyok annyira nyitott, hogy simán beengedjem ezt a világot az életembe. Szerintem én is nagyon frissítőleg hatottam rá, a legjobb inspiráció voltunk és vagyunk egymás számára. Azt hozzá kell tennem, egy zenekarban játszunk, aminek a tagjai fantasztikusan sokoldalú emberek. Teljesen egyértelmű, hogy a közös zenélés olyan minőséget és ötleteket tud nekünk is hozni, amikkel az egész nagyon gazdaggá válik. Mindenki számára inkább inspiráló ez, mint furcsa.
- Rangos nemzetközi és hazai elismeréseket gyűjtöttél be röpke pár év alatt dalszövegíróként, zeneszerzőként, tavaly pedig elnyerted a jazzszakma nagyjáról elnevezett Ablakos Lakatos Dezső ösztöndíjat. Mit jelentenek számodra ezek a díjak, illetve mire inspirálnak?
- Természetesen nagyon jóleső érzés, amikor díjjal is elismerik az ember erőfeszítéseit, tehetségét, munkáját. Ám ezek közvetlenül nem hoznak fellépési lehetőségeket, inkább az ember ázsióját növelik. Én sosem hajtottam díjakra, versenyekre sem járogatok havi rendszerességgel, egyszerűen megmérettem magam pár olyan fórumon, amelyek szakmai színvonala mindenki számára egyértelmű. Örültem ezeknek az elismeréseknek, de a koncerteken és a szakmával, a közönséggel beszélgetve folyamatosan kapok visszajelzéseket, amik legalább olyan fontosak számomra, mint a díjak - sőt. Emellett a saját önértékelésem, önkritikám is állandóan be van kapcsolva és jelzi, miben lehet még fejlődni. Hajlamos vagyok túl kritikusan megítélni a saját teljesítményem - ilyenkor jól jön a "dicsőségtáblámra" pillantanom és megnyugtatni magam, hogy azért sok mindent elértem és sokan szeretik, amit eddig létrehoztam.
- Az imént említett szakmai tapasztalataid alapján széles rálátásod van a hazai és a nemzetközi jazz-szcénára. Számomra úgy tűnik, hogy a hazai jazz, nu-jazz is teljesen nemzetközi lett színvonalában, tehetséges zenészek bukkannak fel időről időre és színesítik a palettát. Jól látom, hogy hosszútávon ez a zenei irányzat lehet egy kitörési pont a nemzetközi zenei életbe? Te ezt hogyan látod?
- Én úgy látom, rengeteg tehetséges zenész van Magyarországon, számos jó produkcióval. Az internethez való napi szintű hozzáféréssel kitágultak, majd nagyjából eltűntek a műfaji határok - szinte bármit meg lehet hallgatni, nézni, letölteni. Így teljesen természetes, hogy a műfajok keverednek, gomolyognak egymással, ahogy a jazz is ötvöződik szinte bármilyen stílussal. Én ebben látom a jövőt, de már a jelent is - abban, hogy az ember bátran nyúljon a zenéhez, az ötletekhez, túllépve bármilyen korlátokon. Emellett persze nagyon fontos, hogy beszéljünk idegen nyelveket, kommunikálni tudjunk külföldi újságírókkal, szervezőkkel, klubokkal, és persze a közösségi fórumokon és az interneten folyamatosan kapcsolatban legyünk a közönséggel és a szakmával.
- Ha publikus, meg lehet tudni, hogy miért választotta Palásti Kovács Zoltán a Zoohacker művésznevet, esetleg milyen történet fűződik a névválasztáshoz?
- Erről talán Zoohackert lenne érdemes megkérdezni. De én úgy tudom, a "Zoo" Zoohacker keresztnevének, a Zoli-nak egy játékos, bohóbb becézése, ami az ő játékosságára, kreativitására is utal. A "hacker" pedig egyfajta utalás a számítástechnika graffitiseire, amivel Zoli érzékeltetni szeretné, hogy számára a műfaji korlátok feltörése, zenei "szabályok" áthágása, új zenei utak keresése izgalmas feladat, egyfajta cél a zene reformálására, kreativitásának kifejezésére.
Aki most lemaradt Fábián Juliról, bánhatja, de márciusban még pótolhatja, aki ott volt az É78-ban, repetázhat belőle márciusban a Pécsi Kulturális Központ által szervezett Pécsi Tavaszi Fesztiválon, a Nemzetközi Jazz Hétvégén. Akkor a művésznő Sárik Péterrel fog fellépni.
Juli a vérprofi, aki önkritkusan nézi művészetét
Twisteljünk
Greg Note, Sárik Péter és Zoohacker (balról jobbra)
Zoohacker alias Palásti Kovács Zoltán a szintiken újragyúrta a nagy popslágereket
Teljes átéléssel
A közönség nagyon vevő volt a zenére
Az este tele volt tánccal...
...és humorral
Greg Note is nagy népszerűségnek örvendett
A közönséget is megénekeltette
Egy őszinte mosoly. Nagy sikere volt Juliéknak
Zenés meghajlás
