Bogányi Gergely zongorajátékával ismét elkápráztatta a Kodály Központ közönségét. A hangversenyen testvére, Bogányi Tibor és a Pannon Filharmonikusok voltak több mint partnerei. Ami a zongoraművész számára is különlegessé teszi legutóbbi pécsi fellépését, Bartók II. zongoraversenye, ami számára is premier volt. Bogányi hazai és főként külföldi fellépései során egy küldetést teljesít. Hogy ez mit jelent pontosan? Erről is beszélgettünk a viághírű zenésszel.
- Január 17-én „A zongora arca: Bogányi Gergely” című koncerten a Kodály Központban eljátszotta Bartók II. zongoraversenyét. Mennyi időt tudott készülni rá?
A válaszom erre mindig az, hogy sosem eleget. Úgy érzem, hogy sosincs elég idő egy koncertre felkészülni. Viszont elég régóta foglalkozom a művel, Bartók II. zongoraversenyével és nagyon örülök, hogy erre sor került. Az egészet a pécsieknek köszönhetem, mert a darab az ő javaslatuk volt. Egy ilyen mű előtt bizony ahhoz kell az inspiráció, hogy elkezdjem, hogy kinyissam a kottát. Illetve miután kinyitottam azt, ne csukjam be rögtön. A pécsi Pannon Filharmonikusok és vezető karmesterük, Bogányi Tibor együttesen megadták a szükséges inspirációt.
- Milyen élményei, tapasztalatai vannak a Bartók-művel kapcsolatban?
A II. zongoraverseny technikailag, ritmikailag, zeneileg nagyon komplex és nehéz. Ugyanakkor a zene üzenete, amit minden nehézségen felül és túlmutatóan látni kell és meg kell jeleníteni, ez még sokkal nehezebb feladat. Ebből a szempontból Bartók zenéje nekem nem volt új, mert ugyanezekkel a kihívásokkal küszködtem már ennek előtte is, más zeneszerzőknél. Nála viszont a nyelvezet, a hangzásvilág és a közeg teljesen más.
- Könnyebb, vagy nehezebb a dolga és a feladata így, hogy a testvére a vezető karmester?
Így, hogy a testvérem olyan tudású karmester, amilyen, így könnyebb, méghozzá sokkal könnyebb. Őszintén szólva, nem tartottam nagyon lehetségesnek, hogy ezt a művet le lehet jól vezényelni, de szerencsére a testvérem rácáfolt.
- Milyen régre nyúlik vissza ez a zenei kapcsolat kettejük közt?
A legrégebbi időkre, amikor hangszert vettünk először a kezünkbe. Mind korban, mind a zene iránti rajongásban nagyon közel állunk egymáshoz. Tiborral kezdetben, mint csellistával, később mint karmesterrel és csellistával játszottam együtt. Az óvoda után nem sokkal már együtt muzsikáltunk, versenyeken én kísértem.
- Mostanában is van lehetőségük ilyen gyakran együtt játszani? Azt tudjuk, hogy a Kodály Központban rendszerint a testvérével együtt lép fel.
Igen, megpróbálom kihasználni ezeket az alkalmakat, mert nemzetközi összehasonlításban is alig találok ilyen szintű karmestert. Nagyon jól kialakult az együttműködésünk az évek során. Egyébként szívesen játszanék többet is vele és Pécsett, csak nagyon nehéz összeegyeztetni a naptárunkat.
- A zenekarral, a Pannon Filharmonikusokkal milyen az összhang?
Az összhang nagyon jó és nagyra becsülöm azt a zenekart, amelyik ilyen sok feladat és ennyi óra munka mellett egy-egy produkció alkalmával biztosítani és bizonyítani tudja az inspirációt, az emberhez méltó hozzáállást. Ők képesek arra, hogy a zene lényegét, a zene lelkivilágának a gazdagságát, érzelmi töltöttséget is belevigyék az előadásba.
- Beszéljünk egy picit a zenei kedvenceiről. Lisztet és Chopint „kívülről fújja”. Kapott egy Chopin útlevelet is. Ez mit jelent pontosan?
Ez egy lengyel kezdeményezés, amit néhány ember kapott meg a világban, akik kiemelkedően sokat tettek a Chopin-kultusz érdekében. És én is kaptam egy ilyen útlevelet. Utazni viszont nem lehet vele (mosolyog).
- Mi volt a legutóbbi lemezfelvétele, amire szívesen visszaemlékszik?
Szintén Chopin-nel kapcsolatos a zeneszerző összes zongoraművét játszottam lemezre.
- Mekkora felkészülést és mekkora odaadást igényelt ez a monumentális vállalkozás?
Mindenféle túlzás nélkül az egész életemet. Nyolc éves korom óta szerelmese vagyok ennek a zenének, és folyamatosan játszottam is eme darabokat. A munka 21-22 nap volt, viszont kellett hozzá az elmúlt 25 év felkészülési időnek. Egy tizenhárom cd-ből álló gyűjteményről beszélünk. Ez nem csak Chopin életműve, hanem egy kicsit az enyém is.
- Idei tervei?
Idén is mindenfelé utazom, Észak-Amerikától egészen a Távol-Keletig, Európától Afrikáig. De ezek csak unalmas koncertadatok, nem a karrier motivál. Az én misszióm, hogy ezeken a helyeken - most már Bartókot is felvéve a repertoáromba - megmutassam ezeknek a gyönyörűséges zenéknek az erejét és az igazságát.
