Kedd délután a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) voltak vendégei az önkormányzati választásokon induló pártok oktatási szakemberei. A szakszervezet részéről Nagy Erzsébet ügyvivő moderálta a beszélgetést, melyet azzal indított el, hogy az általuk előre kiküldött „elvárásokkal” szembesítette a megjelenteket. Sajnos nem mindenki tudott eleget tenni a meghívásnak, éppen a Fidesz képviselője maradt távol a tanácskozástól, ami azért nem volt szerencsés, mivel nagy valószínűséggel ők határozzák meg majd az elkövetkező négy év helyi oktatáspolitikáját.
Képünkön balról jobbra: Meixner András (MSZP), Gyimesi Gábor, Németh Zsolt (Jobbik), Gyenes Andrea és Óvári Csaba (LMP) láthatók.
Az érintettek elsőként megegyeztek abban, hogy az „elvárások" hat pontját veszik sorra, nagyjából tíz-tíz perces etapokban, pártonként. A Fidesz távolmaradását egy levéllel kompenzálta, melyet a jelenlegi oktatási bizottság elnöke Bognár László jegyzett. Az udvarias, ám kevés konkrétumot tartalmazó dokumentum nagyjából egyetértett a PDSZ hat megállapításával, de sajnos élőszóban nem lehetett a sorok íróját szembesíteni az utóbbi másfél év oktatáspolitikai történéseivel.
A PDSZ elvárásai a leendő városvezetéstől A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Pécsi Szervezete az alábbi elvárásokat támasztja a leendő városvezetéssel szemben: 1. Rendszeres és érdemi egyeztetést a szakszervezetekkel! Javasoljuk a szakszervezetek bevonását a tervezetek, elképzelések megvitatásába már a döntés-előkészítés szakaszában. Kérjük a véleményezésre megküldött anyagokat időben eljuttatni, hogy azok a tagsággal megvitathatók legyenek, valamint a döntés előtti érdekegyeztetés időpontját úgy meghatározni, hogy az ott előadott javaslatokat az önkormányzati bizottságok és a frakciók álláspontjuk kialakítása során figyelembe tudják venni. 2. Valódi képviselői munkát az önkormányzatban! A képviselőktől azt várjuk el, hogy ne „pártkatonaként” végezzék munkájukat. 3. Azonos elbírálást a közszférában! Elvárjuk, hogy a juttatások területén ne tegyenek különbséget a közalkalmazottak és a köztisztviselők között. Követeljük, hogy a közalkalmazotti törvényben immár egyetlen kötelező kompenzációs elemet – a forrást az illetmények bankszámlára utalásához – a város visszamenőleg biztosítsa az intézményeiben dolgozók számára. 4. Elsősorban a szakmai szempontok érvényesüljenek a gyermekeket, tanulókat érintő döntésekben! Elvárjuk, hogy a gazdasági megszorító intézkedések, a takarékoskodás ne kizárólag az intézményrendszert, benne az iskolákat, óvodákat, kollégiumokat, gyermekvédelemmel foglalkozó intézményeket sújtsa. Legyenek a városban ismét minőségi oktatásra lehetőséget nyújtó osztálylétszámok (a közoktatási törvényben szereplő átlaglétszám), szűnjön meg a „rideg integráció” (a különböző problémákkal küszködő gyermekek feltételek hiányában történő együttnevelése ép társaikkal). Biztosítson újból az önkormányzat – a középtávú koncepciójában is elfogadott – többletóraszámokat, amelyeket a 2005-ös intézményátszervezésnél intézményeitől elvett! Vessen véget a költségvetési megszorítások keretén belül elrendelt – jogsértő – létszámstopnak! E nélkül a kötelező feladatok ellátása kerül veszélybe. 5. Vegye igénybe a városvezetés az intézményrendszerben dolgozók szaktudását és gyakorlati ismereteit! Ne külső szakértők és a politikusok, városvezetők mellé „telepített” tanácsadók vigyék el azokat a közpénzeket, amelyeket szakmai anyagok megrendelésére fordítanak, jóllehet hozzáértő és a helyzetet jól ismerő gyakorlati és egyúttal elméleti szakemberek – az önkormányzatnál és az intézményrendszerben dolgozó munkatársak – olcsóbban és legalább ugyanolyan hatékonysággal segíthetnék a laikus döntéshozókat. 6. Szakmai munkát a szakmai bizottságokban! Elvárjuk, hogy az önkormányzati szakmai bizottságokba – így az Oktatási Bizottságban – olyan képviselők kerüljenek, akik megfelelő időt és energiát fordítanak az ágazati törvények, rendeletek, az intézményrendszer működésének megismerésére, és melléjük olyan szakértőket állítsanak, akiknek kiválasztásakor nem a pártérdekek játszanak szerepet. A szakértők ne legyenek személyesen vagy munkakörüknél, megbízásuknál fogva érintettek a fenntartói döntéseket igénylő kérdésekben. Történjék meg végre annak vizsgálata is, hogy az eddigi át- és kiszervezéseknek mi volt a szakmai és gazdasági eredménye (iskola-összevonások, étkeztetés és takarítás feladatának vállalkozókkal történő ellátása, egységes gazdasági szervezet létrehozása)! |
A szocialisták polgármesterjelöltje Meixner András kezdte a válaszadást. Tizenhat év városházi rutin tekintett le ránk, de ezzel együtt nagyon mértéktartó és konstruktív válaszokat hallhattunk a politikustól. Például megtudtuk, hogy a helyi érdekegyeztető tanács nem töltötte be mostanában a szerepét, ezen az MSZP mindenképpen változtatna. Valódi képviselői, szakértői munkát szeretnének az önkormányzatban, nem pedig párthatározatok alapján működő grémiumot. A tavaszi pedagógus megmozdulások céljával egyetértett, szerinte is a cafeteria ügyét rendezni kell, természetesen a város anyagi kondíciójának függvényében. A városháza által külső szakértővel elvégzett átvilágítás megállapításaival csak részben értett egyet, hiszen azokat nem ellenőriztették helyi szakemberekkel, így a belőlük levezetett intézkedések hatása szerinte meglehetősen kiszámíthatatlan. Végül a polgármester jelölt reményét fejezte ki, hogy a következő képviselő testület sokkal inkább egyeztet és figyelembe vesz majd minden külső, akár szakszervezeti véleményt is. Reményei szerint a bizottságok száma nem csökken majd, annak ellenére sem, hogy a testület mindössze 28 főből áll majd.
Ezt
követően Gyimesi Gábor, a Jobbik pécsi polgármester jelöltje emelkedett
szólásra. Amíg Meixner tapasztalatból, mondhatni rutinból oldotta meg a feladatot, addig Gyimesi
szemmel láthatóan a szokásos Jobbikos retorikát hívta segítségül. Ez egy választási nagygyűlésen rendben is
lett volna, de most egy kicsit furcsa volt az IMF-ről, vagy sajtó szerepéről
hallgatni a politikust. Az életszínvonal változását például azzal vélte
igazolni, hogy a hetvenes években egy fizetésből (nem tudni kinek a
fizetéséből) 2400 BKV jegyet lehetett vásárolni, míg most, csak 400 darabot
kapunk érte. A fura hasonlítgatásból és más példák felemlegetéséből végül azt a
következtetést vonta le, hogy pénz lenne az oktatásra, de másra költik azt a
döntéshozók. Ők ezt a rendszert alakítanák át úgy, hogy mindenre egyaránt
jusson, természetesen a mutyizások teljes felszámolása után.
Az
LMP részéről ketten is érkeztek, Gyenes Andrea a szociális ügyek, míg Óvári
Csaba az oktatásügy szakértőjeként beszélt. Ha az MSZP képviselő mondanivalóját a rutin
hatotta át, akkor az LMP-ét a rutintalanság. Nem baj ez, ennek is van varázsa
és a maga ártatlanságával a két fiatal ember még szimpatikus is volt, de a
megoldás tekintetében nem igen jutottak előrébb.
Az
egész rendezvényre igaz lehet a megállapítás, három olyan párt képviselője jött
el kedd délután a fórumra, akik nagy valószínűséggel nem lesznek meghatározói a
város oktatás irányításának. Ennek ellenére nem volt hiábavaló a rendezvény,
hiszen mindenki meggyőződhetett arról, hogy a pártok alapvetően jól álltak a
PDSZ által felvetett kérdésekhez. Ez pedig nem kis dolog, főleg, ha a Fidesz is
csatlakozik a triumvirátushoz. Még a végén nagy dolgok esnek meg Pécsett ezen a
területen...
Hozzászólások