Megkopott. Nagyon. Advent idején nem az lenne a legfontosabb, hogy minél drágább ajándékokat vásároljunk össze a család minden tagjának, a sokat emlegetett és sajnos elkoptatott szeretet ünnepe kifejezés magában foglalná a lényeget. Csak meg kéne értenünk újra ezt az üzenetet.
Advent idÅ‘szaka a karácsonyra való felkészülés: a karácsony szó eredeti jelentése átlépés, forduló. Ez természetesen a téli napfordulóval, a nappalok hosszabodásának kezdetével van összefüggésben, a keresztény hagyomány ehhez kapcsolta késÅ‘bb Jézus születésének idÅ‘pontját. Az advent azonban eljövetelt, nevezetesen az Úr eljövetelét takarja. A magunkba nézés, az elcsendesedés idÅ‘szaka ez, legalábbis kéne, hogy legyen. Az egész évi nagy rohanás után felkészülés arra, hogy a szeretteinkkel és gondolatainkkal töltsünk pár napot.
Ehelyett mirÅ‘l szól az "ünnep"? Kétségbeesetten keressük a mamának, a papának, az asszonynak és a gyerekeknek az ajándékokat. Rohanunk végig a boltokon, és ha akciós terméket látunk, megvesszük, valamire majd biztos tudja használni a kedves családtag. SÅ‘t. Ebben a négy hétben a kereskedÅ‘k konkrétan a bolondját járathatják velünk. Eladják az eddig el nem kelt portékájukat díszcsomagolásban, egy árkategóriával drágábban. És mi vidáman megvesszük, mert nézd már, milyen különleges ajándékot fog kapni a szeretettel elhalmozni kívánt lény. Tárgyiasítjuk a szeretet. És észre se vesszük, hogy mindez csak pótcselekvés. Jó, a gyerkÅ‘c kapja meg a karácsonyfa alá a játékokat. Sajnos egyre inkább olyan szerkentyűk ezek is, amikkel az aprónép egymagában, társak nélkül ellehet – hol vannak már a társasjátékok, amiknek a táblájánál az egész család együtt tudott lenni, jól tudta érezni magát, korosztálytól függetlenül.
Mit nekünk gazdasági válság, 300 feletti euró, rekordszintű munkanélküliség! Nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy azt mondjuk, az üzletek idén is tömve lesznek, lépni nem lehet majd a vásárló tömegektÅ‘l. A másikkal szembeni amúgy sem sűrűn tapasztalt tolerancia pedig ilyenkor a mélypontra zuhan, a kedves vásárló azt hiszi, hogy csak Å‘ van az áruházban, csak érte rakták fel a polcokra a csillogó-villogó portékákat. Persze ezt a bevásárlóközpontok kommunikációja meg is erÅ‘síti a boldog egyénben.
Nehéz levetkÅ‘znünk immár több évtizedes, rögzült szokásokat. Könnyen hozzászoktunk az árubÅ‘séghez, tudomásul vettük, hogy a minÅ‘ség nem mindig a legjobb, de a csomagolás mindent el tud adni. A nagy baj az, hogy az embereket is már csak a csomagolásuk alapján ítéljük meg, nem, vagy kevésbé számít, mi van belül.
Pedig ez a négy hét, és persze nem csak ez az idÅ‘szak, az emberrÅ‘l kéne, hogy szóljon. Önmagunkról és a hozzánk közel állókról. Próbáljunk meg az ajándékok helyett tényleg az emberre koncentrálni...
Hozzászólások
És nem az ár a lényeg.