A Parlamentben a napokban a családok védelméről szóló törvényhez benyújtottak egy egyéni indítványt, ami a kiskorú gyermekek közterületi felügyeletéről szól. A képviselők lehet, hogy maguk se gondoltak bele, de a módosítás bevezetésével eltűnhetnének a generációs szakadékok.

Két képviselő december 9-én benyújott, majd 13-án módosított indítványa szerint a 14 éven aluli gyermekek felügyeletéről 22 és hajnali 6 óra között, 16 éven aluli gyermekek szórakozóhelyen történő tartózkodása esetén a felügyeletéről 23 és hajnali 6 óra között kellene gondoskodnia szülőnek. Az első olvasatra megdöbbentőnek és szürreálisnak tűnő javaslat még javára is válhat a magyar társadalomnak.

Bevezetésével csökkenthető vagy megszüntethető lenne a sokat emlegetett generációs szakadék. Képzeljük el, hogy a gyerkőc késő este szokásos találkozójára indul a haverokhoz. Mondhatnánk, hogy színházba, moziba, esti edzésre megy, de azért ne legyünk ennyire világtól elrugaszkodottak: kocsmában vagy diszkóban, esetleg – Pécs esetében – a Szent István téren lesz a “tali”. Szóval egy szokásos péntek este (még mindig akkor van leginkább tele a város nagyon ifjakkal) a kamaszgyerek az anyukával és/vagy apukával kiegészülve jelenik meg a baráti körben. Ez már önmagában szerencsés fordulat a szórakozóhely tulajdonosának, hiszen ha csak azt vesszük, hogy négy fős társaság találkozik a törzshelyén, akkor is minimum nyolc fogyasztóval számolhat a tulaj. Az üzlet még jobban fog menni, a kocsmákba/diszkókba be se lehet férni, így aki későn indul el a családi sétára, az lehet, hogy hoppon marad.

Menjünk be a helyre: gyerekek és szülők. Elképzelhető, hogy a kedves felmenők az első pillanatban infarktust kapnak attól, ami ott fogadja őket, a “zenétől” pedig megsüketülnek, de ha esetleg a kezdeti sokkot sikeresen túlélték, akkor indulhat a buli/családi este. 23 óra és reggel 6 között a gyerekkel annyi időt tölthetnek – kötelező jelleggel - amennyit egy hét alatt összesen nem látják egymást, főként nem beszélnek egymással. Ez idő alatt az ifjonccal bőven átbeszélhetik a kamaszpanaszokat, szerelmeket, bánatokat, az “ősök” megismerhetik a gyerek baráti társaságát, zenei ízlését, megtudhatják, hogy a kislányuk miért van oda egy pubertáskorú tinivámpírért vagy épp náluk fiatalabb, de “olyanédi” énekesgyerekért,  és még sorolhatnánk. Visszafelé is működhet a dolog, az apuka is megtárgyalhatja a fiúcskával a munkahelyi gondokat, nosztalgiázhat a serdülő gyerekkel, hogy “bezzeg az én időmben”, az anyuka pedig egyből megismerheti a kislánya kérőjét (legalábbis arra az estére). Ja, és együtt beállhatnak pózolni bulifotóra, amit berakhatnak később a családi albumba.

Az este végén vagy kora hajnalban pedig együtt hazatér a család. Egy tipikus gyanakvó kérdést pedig ki is húzhat a fráziskönyvéből azon nyomban a szülő: “hol voltál?” Hiszen együtt voltak. Ha másnap apukának/anyukának dolgozni kell menni, hát az ciki. De elmondhatják, hogy nem volt értelmetlen az este, mert sokat megtudtak egymásról és még biztonságban is tudhatták a csemetéjüket. Legalábbis a javaslat erről szól: a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények csökkenése ellen. Azt mondjuk nem tudom, hogy a szülői jelenlét mennyire fogja elejét venni annak, hogy egy másmilyen tudatállapotban levő, szintén ifjú ember belekössön a csemetéjükbe, vagy megfenyegesse azt.

Szép új gardedám-világ. Csak nehogy arra kerüljön sor, hogy a család kenyérkereső tagja kéri ki a söröket a társaságnak és a buli után gyerek és apa együtt mondja ki a kígyó nevét. Bár az is nagyon jó közösség-összekovácsoló erő tud lenni.