Balaton - nem az igazi
2016. július 12. kedd, 09:24
Bereczki Lajos
Jegyzet
Velem ellentétben nyilván sokan úgy gondolják, hogy bizony a Balaton az igazi és évek óta járnak oda nagy élvezettel pihenni. Valóban a víz kellemesen simogat, a strandok nagyjából rendben vannak, de a vendéglátás nem akar gyökeresen változni. Pedig sokan erről az oldaláról ítélik meg a nyaralás helyszínét.Épülnek ragyogó új nyaralók Balatonon szerte, no nem a nyolcvanas évek emeletes „csodáinak” stílusában, sokkal inkább modern, minimalista felfogásban. Mellettük a régi családi vityilók, néhány használaton kívüli gazos telek és meglehetősen sok ELADÓ tábla látható az ingatlanokon.
A "régi dicsőség" úgy tűnik soha nem tér vissza, ami talán nem is baj, de a paradigmaváltás sokaknak nem sikerül Balaton ügyben. Évtizedek óta tudjuk, hogy rövid a szezon és azon belül is érhetik meglepetések a nyaralókat. Egy-két esős hét, vagy nap áthúzhatja a számításainkat, alternatív és főképp igényes kikapcsolódási lehetőséget, elérhető áron pedig alig kínálnak a tó körül.
Az örök téma pedig a vendéglátás - szemmel láthatóan egyhelyben topog, néhány fehér holló próbál elrugaszkodni a „magyaros”, vagy egyáltalán a "korszerű" vendégfogadás honi sztereotípiáitól. A fél adag étel még sok helyen ismeretlen fogalom, nagy kegyesen két tányért adnak az egy adag ételhez, de ezt sem mindenhol. Az ételek minősége olyan helyeken is elképesztően pocsék, mint például a keszthelyi strand bejáratánál sorakozó éttermek némelyikében. A pincér „ízlett a halászlé?” kérdésére nem lehet igazán őszintén válaszolni. Azt meg mégsem mondhatja az ember (fizetés és a főétel előtt), hogy pontyszeletből és szegedi halászlé kockából ennél nagyságrendekkel jobb íz világ jönne ki. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a „színvonalhoz” sokat tesz Keszthelyen a mólónál üresen álló két egykor szebb időket megélt hatalmas, lepukkant villaépületek látványa is. Természetesen azokat is árulják, úgy tűnik nem nagy sikerrel.
Sajnos még mindig túlburjánzik a balatoni településeken a csárdák mellett a bódésor, ahol alkalmakként csak ételt kínálnak, de van ahol egy kis bazár is csatlakozik az amúgy is lehangoló gasztronómiai egységekhez. Jellemzően a több kis éttermecske egymás mellett időnként egy személyzettel fut, bár más néven kínálja magát. Erre mondják, hogy ügyes. A hölgy felszolgálók pedig még mindig nem tanulták meg, hogy ha a fél fenekük kilóg a ruhából, az nem feltétlenül növeli a vendég komfortérzetét, sem az étvágyát. Az árakról annyit, hogy rendesen fog a ceruza, máshol, vidéki városban egy menő étteremben is elmennének az árak. Pedig itt legtöbbször fapados ülések és nem túl higiénikus környezet várja a betérőket.
A Balaton másik fővárosa Siófok főtere végre nagyjából „rendben” van (lekövezték, mint minden más településen), de döbbenet Kálmán Imre szülőházának környéke, az a bazársor szerintem nem hoz, hanem visz vendégeket. Megérett egy kisebb nukleáris csapásra, a városvezetés igazán felocsúdhatna csipkerózsika álmából!
Balatoni barangolásunk egyetlen jó minősítést elérő helye Tihany lett. Ízlésesen helyreállított épületeivel, vendégcsalogató árnyas éttermeivel messze a legvonzóbb turistacélpontok egyike. Tisztaság, rend, kedves és hozzáértő felszolgálók és eladók, (nem ment ezek szerint mindenki külföldre), jó minőségű ételek, italok. Nincs bazár, van némi kézműves kavalkád és paprika dömping, de még így is élvezhető az egész. A hely fekvése is kiváló, a strandja zseniális, délről pedig komppal jól megközelíthető a félsziget.
Ha valakinek kevés ideje van a Balatonra, akkor tehát irány Tihany! Máshol is lehet próbálkozni, de a színvonal ettől messze elmarad. Használjuk ki a tó adta lehetőségeket, hiszen ki tudja, jövőre hogyan alakul a nagy balatoni kirakójáték.
Archívum
Hozzászólások