Nyílt levélben fordult a PécsiBölcsész (PTE BTK) bölcsész közéleti- és kulturális periodika szerkesztősége Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár asszonyhoz és Nagy Dávid HÖOK elnökhöz. A levélben a lap munkatársai a hallgatók által leginkább kritikusnak ítélt pontokra kérdeztek rá, melyeket az utóbbi időben mély hallgatás övezett. A levél teljes szövege az alábbiakban olvasható.
Hallgatókként és közélettel foglalkozó újságírókként örömmel fogadtuk a felsőoktatási törvény tervezett reformja kapcsán újrainduló párbeszédet és az alapelveket illető kormányzati, szakmai és érdekképviseleti konszenzust. Természetesen szerkesztőségünk tagjai is támogatják a felsőoktatás minőségi megújítását célzó erőfeszítéseket, illetve a szándékot arra, hogy a január 4-én napvilágot látott, mind a szakma, mind a hallgatói képviseletek által elfogadhatatlannak nyilvánított koncepció helyett egy kellően átgondolt törvénytervezet koncepció szülessen.
Azonban az utóbbi időben az egyeztetések lényegi vonatkozásai kapcsán ellentmondásos értelmezéseket lehetővé tevő nyilatkozatok születtek.
Az ambivalenciák az alábbiakból származnak:
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr január 14-én újraindította a párbeszédet a felsőoktatási reform tervezete kapcsán. Az egyeztetésen a kormányzat képviselői és többek között a Doktoranduszok Országos Szövetsége a Rektori Konferencia résztvevői és a HÖOK képviselői megállapodtak, hogy szükség van a közös alapelvek és problémalista kialakítására, hogy egy minden fél számára elfogadható koncepció jöhessen létre.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a tanácskozást követően az MTI-nek január 14-én kifejtette, hogy a hallgatók által egyik leginkább kifogásolt passzus tekintetében, mely a vizsgaalkalmak számára vonatkozik, nem alakult ki konszenzus: „az államtitkárság elképzelései szerint a hallgatóknak lehetőségük lenne négy vizsgát tenni, ebből a másodikat az intézményen belül egy másik tanárnál, míg a negyediket egy másik intézményben. Automatikusan megszűnne a hallgatói jogviszonya annak, aki ugyanazon kódszámú tanegységből négy alkalommal elégtelen vizsgát tett. Ez abszurd - közölte a hallgatói vezető”. Később a HÖOK elnöke az elteonline.hu-nak kifejtette: „a hallgatók által korábban kifogásolt kérdéseket várhatóan intézményi hatáskörben rendezik, a részleteket a további egyeztetéseken finomítják.”.
Ezt követően Hoffmann Rózsa államtitkár asszony a Magyar Nemzet online február 1-ei anyagában megerősítette, hogy a tervezet ezen passzusa kapcsán nincs konszenzus a HÖOK és az államtitkárság elképzelései tekintetében: „A Nemzeti Erőforrás Minisztérium javaslata szerint az első sikertelen vizsga után kérhetné a hallgató, hogy más oktatónál vizsgázzon, s a harmadik próbálkozás után akár független testület előtt adhatna számot tudásáról. Szerinte ezek a garanciák védenék a hallgatókat az esetleges oktatói túlkapásoktól. Határozottan ellenzi, hogy ezt a kérdést az egyetemi autonómia keretei közé helyezzék. Ahol ugyanis erős a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) a lazaságot állandósítani akaró álláspontját osztó hallgatói lobbi, ott nem a minőséget szolgáló megoldás születne – mutatott rá.”.
Az alapelvekről és problémákról tartott február negyediki újbóli egyeztetést követően az fn.hu az MTI alapján számolt be arról, hogy teljes egyetértés alakult ki a felsőoktatási törvényt előkészítő dokumentumok kapcsán, sőt hamarosan el is készül a végleges dokumentum: „Egyetértés alakult ki a kormány, diákszervezetek és a felsőoktatási intézmények képviselői között a felsőoktatási törvényt előkészítő dokumentumokról azon az újabb egyeztetésen, amelyet Navracsics Tibor kezdeményezésére tartottak pénteken. Jövő hétre elkészülhet a végleges koncepció, noha két hete még úgy tűnt, újra kell írni azt.”.
A teljes egyetértés feltételezi, hogy minden fél garanciát kapott arra, hogy az általa kifogásolt pontokban érdemi változtatások lesznek. Azonban a híradásokban nincs említve, hogy az eddig problematikus pontokban, pl: a vizsgaalkalmak számára vonatkozó kérdésben született-e megállapodás.
A kormany.hu-n elérhető felsőoktatási alapelvek dokumentum, mely kapcsán a teljes egyetértésről kaptunk hírt, az egyetemi autonómia kérdésében a következő pontot tartalmazza:
„11. A felsőoktatási intézmények autonómiája az Alkotmány és a jogszabály által meghatározott keretek között kiterjed az oktatás, a kutatás tárgyának, tartalmának és módszereinek megválasztására, a vezetők kiválasztására, az intézmény működési rendjének és belső struktúrájának kialakítására, valamint az ágazati sajátosságokból következő, specialitásokat érvényesítő, ugyanakkor az egységes és hatékony állami vagyongazdálkodást biztosító gazdálkodására is. Az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények alkotmányos státuszukból fakadó sajátosságait a törvény nevesíti.”.
A passzus arról rendelkezik, hogy az egyetemek autonóm módon intézhetik saját ügyeiket, alkothatják meg szabályzataikat, azonban fontos itt kiemelni, hogy csak azon a hatókörön belül, melyet a jogalkotó kijelöl számukra.
Szerkesztőségünk a vizsgaalkalmak számának szabályozását és a hallgatói érdekképviseletek kérdését illetően a fent vázoltak tükrében az alábbi kérdésre szeretne választ kapni:
Ezek benne foglaltatnak az egyetemi autonómia hatáskörében vagy sem?
Válaszukban és mihamarabbi tájékoztatásukban bízva:
Bálint Dávid
PécsiBölcsész főszerkesztő
Pécs, 2011.02.14.
Hozzászólások