Az ICWiP nyári egyetemének egyik legaktuálisabb témájú elÅ‘adását hallgathattuk meg Mitsugi Endotól, a Tokiói Egyetem professzorától. A téma a fukushimai atomkatasztrófa és annak globális következményei voltak. A világ végleg megváltozott március 11-e után. Mi észrevettük? (Képünkön a fukushimai balesetrÅ‘l készült légifelvétel.)
Ez a generáció biztosan soha nem fogja elfelejteni az idén márciusban bekövetkezett hatalmas, 9.0 magnitúdó erejű földrengést és a több tíz méter magas hullámokat produkáló cunamit, majd az elmúlt évtizedek legsúlyosabb nukleáris balesetét. Több tízezer ember halt meg közvetlenül a természeti katasztrófa következtében, és több százezer japánnak változtak meg az életkörülményei. Egy életre megjegyeztünk egy japán települést: Fukushima. A hidrogén többszöri berobbanása okozta katasztrófák lakhatatlanná tették az erÅ‘mű környékét. A környéken lakókat Japán más tartományaiba telepítették, valószínűleg soha nem térhetnek vissza eredeti lakóhelyükre. Számos elemzés, értekezés született március óta a borzalmas eseményrÅ‘l, amely alapjaiban rengette meg az atomenergia biztonságosságába vetett hitét nem csak a japánoknak, hanem az egész világ népességének. Most, alig egy negyedévvel késÅ‘bb Mitsugi Endo, a Tokiói Egyetem professzora a már nyilvánvaló és még beláthatatlan következményekrÅ‘l beszélt az ICWiP konferenciáján, Pécsett.
Japánt sajnos bármelyik pillanatban megrázhatja egy földrengés, hiszen négy, nagyon aktív kÅ‘zetlemez ütközési pontjában található az ország, ebbÅ‘l kettÅ‘: a Csendes-óceáni és a Fülöp-szigeteki, folyamatosan nyomja össze két oldalról a szigetet. Azonban a mostani, márciusi földrengésre senki nem számított, az írott japán történelem legnagyobb ilyen jellegű katasztrófája volt. A földrengést követÅ‘ akár negyven méter magas hullámok Japán hatalmas területét letarolták. A professzor elmondta, a szemtanúk beszámolói szerint a cunami hullámainak színe fekete volt, a szimbólumok iránt nagyon fogékony japánok számára ez a halál biztos jele volt.
A víz okozta az atombalesetet is, ugyanis az eredetileg 6 méter magasra prognosztizált hullámok 14-15 méteresek voltak, amik elárasztották a fukushimai erÅ‘mű több blokkjában a vízhűtÅ‘ berendezéseket, ez okozta a világsajtót bejárt robbanások képeit és a reaktormagok leolvadását. Bekövetkezett a legrosszabb, amit napokig nem is hoztak nyilvánosságra a hatóságok: a radioaktív anyag kikerült a levegÅ‘be és a vízbe, közvetve több száz kilométeres sugarú körben okozva radioaktív szennyezÅ‘dést. A szakértÅ‘k pár nappal az események bekövetkeztét követÅ‘en a legsúlyosabb, 7-es szintű atomkatasztrófának minÅ‘sítették a balesetet, ugyanolyan súlyosságúnak, mint az 1986-ban Csernobilban bekövetkezett tragédiát. Milyen következményekkel jár ez a lakosságra nézve?
A fiatal professzor a 2011-es ICWiP nyári egyetemén
A balesetet követÅ‘ órákban, napokban egyre nagyobb sugarú körre bÅ‘vítették a közvetlenül veszélyes zóna nagyságát, összesen 36 ezer embert telepítettek le a közeli tartományokban. Senki sem tudja ma még, hogy milyen következményei lesznek a társadalomra nézve a nukleáris szennyezÅ‘désnek. Akik Fukushima tartományban maradtak, azokra újabb nehézségek várnak. A munkanélküliek száma a katasztrófa óta 46 ezerre növekedett. Az élelmiszerfogyasztási lehetÅ‘ségek is bizonytalanná váltak, ugyanis – ezt is tudjuk a híradásokból – sugárszennyezettséget mutattak ki a marhahúsban és a vízben is, még Tokió nagyvárosa közvetlen közelében is. Az emberek atomenergiába vetett hite finoman szólva is megingott. A japán kormány, elÅ‘re alaposan át nem gondolt stratégia alapján bejelentette, hogy több atomerÅ‘művet be fognak zárni a közeljövÅ‘ben. Endotól megtudtuk, hogy ez nem volt egy bölcs nyilatkozat a vezetÅ‘ség részérÅ‘l, ugyanis a döntés meghozatala elÅ‘tt meg kellett volna vizsgálni a Japánban működÅ‘ atomerÅ‘műveket, másrészt arra is kéne gondolni, hogy milyen alternatív energiaforrásokat szeretnének a nukleáris energia felváltására.
Mitsugi Endo az atomerÅ‘műben bekövetkezett baleset okait magyarázza
A japán pánik természetesen az egész világra kiterjedt, Európa vezetÅ‘ politikusai, választóik rokonszenvét megerÅ‘sítve a nukleáris energia használatának csökkentését illetve teljes megszüntetését helyezte kilátásba. Közéjük tartozik Németország, itt 2020-ig minden atomerÅ‘művet le akarnak állítani, Franciaország ezzel szemben „biztonságos” atomerÅ‘művek új generációját jelentette be reakcióként.
Egy dolog biztos. Az atomenergiára, mint abszolút biztonságos energiaforrásra építÅ‘ mítosz kiszenvedett. Az atomlobbi jelszavai egy ilyen katasztrófa után üres frázisoknak hatnak. A japán társadalom Endo professzor szerint viszont megtanulta a leckét: nem keseredtek el, nem nyalogatják a sebeiket, hanem szinte azonnal hozzákezdtek az ország újjáépítéséhez. Az atomenergiát bizalmatlanul kezelik, a politikusokat pedig arra kötelezik, hogy egy olyan rendszert építsenek ki, amibe a biztonság feltételeit beleépítették. A veszély valós szintjét, annak minden következményét tudatni kell a néppel.
A nukleáris energia az ember eddigi legveszélyesebb játékszere. Rá kell, hogy döbbentsen minkett: nem vagyunk mindenhatóak, a természetnek nem szegülhetünk ellen. A japánok megtanulták tisztelni a náluknál hatalmasabb erÅ‘ket és „csendes méltósággal” veszik tudomásul a saját szerepüket a rendszerben. A nyugati ember vajon meg fogja valaha is tanulni? És azt, hogy nem függetleníthetjük magunkat semmitÅ‘l, ugyanis minden mindennel összefügg. Ez volt az egész idei ICWiP legfontosabb üzenete. Jó lenne, ha kihúznánk a fejünket a homokból!
Hozzászólások
Akinek esze van, az mindig is tudatában volt a saját "jelentőségünkne k".
Ellenben ne felejtsük el, hogy sok-sok olyan erÅ‘mű van, ami NEM robbant fel, nem olvadt le! ÉS nincs nagyon alternatÃva. Mit kéne épÃteni? Nyakunkon az éghajlatváltozá s, persze, hÅ‘erÅ‘művet, nem?
Lehet persze megújulú forrásokkal is operálni, csak sajnos a töredékét termelik egy atomerőműnek.
Gondolkodni kéne már megtanulnia az emberiségnek.