Kultúrában utazunk

A PTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata szerdán szakmai fórumot szervezett az Állam- és Jogtudományi Karon, amelyen az új felsőoktatási törvény legfrissebb változatát vesézhette ki a szép számú diáksereg. Egy magasztos üzenet célba érésében bízva véleményeket és kérdéseket egyaránt kamerának szegeztek a sértett egyetemisták. (Fotó: Cziszer Marietta)

Az ÁJK Molnár Kálmán előadótermében szeptember 28-ra tűzték ki annak a fórumnak az időpontját, melyet a helyi Egyetemi Hallgatói Önkormányzat szervezett meg. Az új felsőoktatási törvény koncepció, melyet szeptember 14-én fogadott el a kormány, lassan révbe és kodifikált állapotába ér, bár a jelenlegi verzión sem óhajtanak különösebben változtatni honatyáink.
A diákoknak és az őket képviselő hallgatói önkormányzatoknak az összejövetelből kiindulva szívügye a koncepció – jelenlegivel ellentétes – hallgatóbarát verziója, leginkább azonban azt nehezményezik, hogy bár róluk hoznak döntéseket, mégsem hagyják, hogy kivegyék részüket a döntéshozásból.

A hallgatók feszülten figyeltek és konstruktívan hozzászóltak

A fórumon az EHÖK képviseletéből Bálint Szabolcs, Pintér Mihály érdekvédelmi referens és Zag Gábor elnök, a HÖOK-tól Gulyás Tibor ifjúságpolitikáért felelős elnökségi tag szólalt fel. Mondandójuk után várták az érdeklődő érintettek hozzászólásait a témákhoz, ugyanis az eseményen összegyűjtött kérdéseket, hozzászólásokat a kormány asztalára szándékozzák tenni. Mindezzel felhívva a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási törvény koncepciójával nem mindenki és nem minden pontban ért egyet – más kérdés, ezzel elérnek-e bármit is.

A fórumot egyébként az átláthatóság jegyében három szekcióra osztották: első körben financiális szempontból vették górcső alá a jövő egyetemi képzéseit, hiszen az államilag finanszírozott képzés mellett az eddigi költségtérítéses rendszer varázsütésre olyan „egyetemi tanulmányokra fordított önköltségre” változik, mely alapján a „fizetős” diákok akár háromszorosát is fizethetik az eddig sem alacsony tandíjaknak. A pénzügyi részben taglalták továbbá a diákhitel 2.0 jelenségét is, a diákok oldaláról felmerülő kérdésekre azonban érdemi választ vagy pontos információt senki nem tudott adni, mivel jobb híján a mai napig mindenki félinformációkból táplálkozik. Egy felszólaló diáklány ki is fejtette vehemens véleményét, amely alapján az EHÖK képviselete sem tud többet mondani, mint amennyit bárki le tud vadászni az internetről.

A fórum témáit felvezették (balról jobbra): Pintér Mihály, Zag Gábor, Gulyás Tibor

Az anyagiak körüljárásán túl a röghöz kötés témájában sem esett kevesebb szó. A fogalom maga annyit takar, hogy államilag finanszírozott férőhelyet csak egy röghöz kötési szerződés aláírása ellenében kaphat a diák, amelynek értelmében a sapkabojt áthajtása után tíz évből hetet kötelezően Magyarországon tölt (ellenkező esetben tejel az államnak). Mindezzel semmi gond nem lenne, ha megfelelő munkabérrel honorálnák az itthon maradást, vagy lennének munkahelyek egyáltalán. Nem kényszeríteni kell az embert arra, hogy szeressen élni és dolgozni saját hazájában, mert a kényszer erőszakot és gyűlöletet szül. Meg kell teremteni azokat a körülményeket, amelyekért érdemes itt maradni, és újra evidens lenne a diploma megszerzése után itthon állást keresni – és találni. A jelenlegi tendencia ezzel ellentétes. Munkahely híján a fiatal külföldre megy, és pár hónap alatt megkeresi azt az összeget, amely szükséges például a költségtérítésének megfizetésére. Kint van munka, ráadásul még a konyhai kisegítőt is jobban megfizetik, mint Magyarországon az orvosokat. A cikk írója még véletlenül sem az elvándorlás híve, azonban be kell látnunk, a jelenlegi helyzetben nem éri meg sem egy diplomásnak, sem egy szakmunkásnak Európa szívében munkát vállalnia. A röghöz kötési szerződés után sem lesz, hiszen inkább megéri a külföldön összekuporgatott fizetéséből megtéríteni tartozását az állam felé, minthogy megbecsülés nélkül robotoljon, éhbérért.

A következő témakör a hallgatók érdekképviselete volt, melyben a hallgatói jogokkal és kötelességekkel, illetve azok koncepcióból kilógó mivoltával foglalkoztak. Mint a forró kását, úgy kerülgették a tantárgyfelvételek vagy vizsgalehetőségek számát, holott ezekből azért tényleg több volt eddig a kelleténél, tehát a koncepció nem minden része tűzrevaló. A diáknép most pánikol, hiszen még a Bologna-rendszert sem volt idő megszokni, máris itt egy újabb helyzet, amibe bele kell rázódni. Ahogy Pintér Mihály fogalmazott: ugyanez a törvény ugyanezekkel a feltételekkel hosszabb távon akár még jól is elsülhet, itt az szorul magyarázatra, miért sebtében akarják elintézni. Egy felszólaló szerint pedig ez így már nem törvény. Megszorítás.

Nevetés és felháborodás fogadta a felsőoktatási törvény koncepcióját

Meglepő módon az egyetemisták nem néma csendben kísérték figyelemmel a beszédeket, erősen bekapcsolódtak egy-egy témakörnél, s bár nem született sem eredmény, sem választ nem kaptunk rengeteg felmerülő kérdésre, talán volt értelme a megmozdulásnak. Az aggasztó helyzetet végre láthattuk-hallhattuk hallgatói szemszögből is. Az EHÖK befejezésképpen tett egy gyors utalást a csütörtöki és szombati csendes demonstrációra, majd mindenki szépen kivonult az oxigénhiányos teremből, és minden ugyanúgy folyik (vagy inkább folydogál), ahogy ezelőtt. Kíváncsian várjuk, lesz-e foganatja a fórumnak.

A koncepcióval kapcsolatos kérdéseket az EHÖK a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címre várja, amit szintén eljuttatnak a Tisztelt Háznak.