Csütörtök este az Apáczai Nevelési Központ Színháztermében a Szülők Akadémiája sorozat első állomásaként Mérő László tartott előadást. A téma különleges, hiszen az előadó azt járta körül nagyjából egy órában, hogy milyen szerepe van az érzelmeknek a gondolkodásban.
Öröm, bánat, félelem, meglepődés, undor és düh – ez a hat alapérzelem, amelynek megjelenését az emberi arcon a világ minden részén egyformán értik és értelmezik. Valószínűleg ősi ösztöneinkben mélyen kódolta a természet mindezt, hiszen a nyelv megjelenése előtt segítette az embert a többiekkel és a környezettel való kommunikációban. Természetesen ezen kívül rengeteg érzelmet tudunk kifejezni, ahogy Mérő László mondta a hat elem „mixeléséből” szinte végtelen érzelmi állapot generálható, ő egyszer ezerig jutott, ennyit ugyanis a magyar nyelv képes megnevezni, ami nem kis teljesítmény.
Előadása során kiderült például, hogy alapvető képességeinket is befolyásolja az, hogy milyen az érzelmi állapotunk. Mérő egykor matematikusnak készült, sok versenyen megfordult diákként és ott tapasztalta, hogy az egészséges izgalom, ahogy ő fogalmazott „harctéri idegesség” jó hatással van a teljesítményre. Persze sokfélék vagyunk – jegyezte meg, ha most egy kardfogú tigris jelenne meg a teremben, nyilván mindenkiben érzelmeket váltana ki. A többség menekülne, mások esetleg zsebkésükkel szembeszállnának a fenevaddal.
Az érzelmek kutatása mintegy 100-120 évvel ezelőtt kezdődött meg és nem igazán jutott messze a kezdőponttól. Ha a fizika tudományának fejlődéséhez hasonlítanánk, akkor Newton korának eredményeihez lehetne hasonlítani az érzelemkutatás jelenlegi állását. Szóval teendő még van rengeteg.
Az előadó, mögötte a műsor frappáns címe
A budapesti tudós néhány érdekes példával is szolgált amellyel az érzelmek hatását modellezte a gondolkodásunkra. Az ELTE-n tanít, itt végezte diákjaival az tesztet, amellyel megvilágított egy érdekes jelenséget. Megkért egy csinos hallgató hölgyet, hogy előadás közben jöjjön be hozzá és erőszakosan követelje, hogy írjon alá valami számára fontos dokumentumot. Első esetben a hallgatóságot a lány érkezése előtt vidám témával „dobta” fel, míg második esetben szomorú, komor hangulatot teremtett. Hetekkel később egy másik előadó megkérdezte ezt a „vidám” csoportot és a „szomorút” is, hogy milyen ügyben járt Mérőnél a zöld kabátos, hajpántos lány. Csak kevesen emlékeztek az első csoportban arra, hogy a lány barna kabátot viselt hajpánt nélkül, míg a második tagjai egész pontosan emlékeztek a hölgyre.
Lám – tette hozzá előadásában a professzor – néha a szomorkás hangulatnak is lehetnek előnyei!
Egy másik példában a düh szabadjára engedése játszott szerepet. Egy ismerőse külföldön kívánt egy bankban beváltani egy csekket, ahol közölték, hogy két hét múlva tudják átadni neki a rajta szereplő összeget. Ezen annyira felhúzta magát, hogy történelmi példával élve leteremtette a banki dolgozókat. Ez olyan hatásos volt, hogy öt perc múlva a készpénzzel kezében távozhatott. A harag olyan tiszta és hatásos érvelést tett számára lehetővé, amely higgadtan valószínűleg nem jutott volna eszébe.
Az előadás címéül is ezt a mottót választotta: „Hirtelen felindulásból elkövetett okosság”. Valószínűleg a teltházas előadás részvevői kevésbé voltak felindultak, ha csak nem azért, hogy milyen hamar eltelt az egy óra, amely az előadásra szánt idő volt. Mérő László bebizonyította, hogy az utolsó polihisztorok egyike, pszichológus, mérnök és fizikus, matematikus és mesterséges intelligenciakutató egyben. Sokoldalúsága humorral és emberséggel társul. A nyitó rendezvény kiváló volt, reméljük több ilyen sikeres esten vehetünk még részt az ANK-ban!
Rengeteg érdeklődőt vonzott az előadás
A Wikipedia Mérő Lászlóról:
Mérő László 1949-ben született Budapesten, 1968-ban érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. III. még ugyanebben az évben díjat nyert a Moszkvában megrendezett X. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. 1974-ben végzett az ELTE matematikus szakán. 1979-ben megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot.
1984-ig a SZTAKI-nál (Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) dolgozott, ahol eleinte képfeldolgozással foglalkozott, majd érdeklődése egyre inkább a mesterséges intelligencia felé fordult. Heurisztikus keresőeljárásokkal kapcsolatos tudományos eredményeit a nemzetközi szaklapokban publikálta.[1]
1984-től 2005-ig az ELTE Kísérleti Pszichológia Tanszékén tanított matematikai, logikai, pszichológiai, és játékelméleti tárgyakat. Első könyve, az Észjárások 1989-ben jelent meg, ekkor indult el sikeres könyveinek sorozata itthon és külföldön is. 2000-ben habilitált a pszichológia tudományágban (pszichológiai egyetemi végzettsége nincs). 2005 óta az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára.
1987-ben számítógépes játékokat gyártó céget alapított, amely sikeres játékokat készített amerikai, japán és európai megrendelőknek. Több döntéselőkészítéssel és marketinggel foglalkozó cég tanácsadója.[2]
Fia, Mérő Csaba nyolcszoros magyar go bajnok, a legjobb európai go játékosok között tartják számon. Lánya, Mérő Vera színésznő.
Hozzászólások