A Pécsi Tudományegyetemen Gyurcsány Ferencnek a 28 évvel ezelőtt a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Karára benyújtott diplomamunkája kapcsán elindított vizsgálatok lezárultak. Amint azt az Egyetem vezetése ígérte, haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt az intézkedésekről, megállapításokról. Lapunk a vizsgálat eredményeit közli.

A volt miniszterelnök 1984-ben a PTE jogelődjéhez, a JPTE Tanárképző Karára leadott diplomamunka eltűnésének körülményeit vizsgáló bizottságot Komlósi László Imre professzor, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettese vezette, aki több évtizede meghatározó szereplője a hazai felsőoktatásnak. A bizottságot mellette olyan szakemberek alkották, akik az egyetemi könyvtári, illetve levéltári területen dolgoznak hosszú évtizedek óta.

A bizottság a munkája során megvizsgálta, újra átkutatta azokat a helyiségeket, ahol tárolták, tárolhatták Gyurcsány Ferenc azóta megszűnt Technika Tanszékre leadott diplomamunkáját. Emellett átvizsgálta az összes olyan szakdolgozati nyilvántartást, amelyben feltételezhető volt, hogy nyoma van a volt miniszterelnök diplomamunkájának. A bizottság a feltárt dokumentumok és rendelkezésére álló iratok alapján a következő megállapításokra jutott:
1.) Gyurcsány Ferenc 1984-ben a JPTE-re leadott, „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című diplomamunkája 2012 májusában nem lelhető fel a jogutód Pécsi Tudományegyetemen.
2.) A szóban forgó diplomamunka az 1990-ben készített, az 1971-1989 közötti időszakban a JPTE Tanárképző Karán elfogadott szakdolgozatok bibliográfiája szerint abban az évben a jogelőd intézmény tanszéki állományában ténylegesen megvolt.
3.) Ez a diplomamunka az 1999-2000-ben végzett állományrevízió, vagyis darabonkénti listázott ellenőrzés alapján a nyilvántartott 1827 darab tétel között - két másik szakdolgozattal együtt - már nem volt megtalálható. A leltárt végző könyvtáros sorba rendezte az 1990-es bibliográfia alapján a szakdolgozatokat, és egy nagy H betűvel (hiányzik) jelezte a bibliográfiában az állományból hiányzó tételeket. Gyurcsány Ferenc diplomamunka-címe mellett ekkor már egy „H” betű jelzi, hogy hiányzik.
4.) A plágiumgyanú forrásaként a sajtóban megjelölt diplomamunkát, Rozs Szabolcs 1980-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolára benyújtott, „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozatát a bizottság a tárolt szakdolgozatok között a Ter-mészettudományi Kar Földrajzi Intézetében megtalálta. Fontos megjegyezni, hogy Rozs Szabolcs diplomamunkáját a bizottság feladatkörének a plágiumgyanú kivizsgálására vonatkozó kibővítése (május 2-a) után, május 3-án délelőtt kezdte el ke-resni, és rövid időn belül meg is találta azt. Így minden olyan korábbi információ, mely e dolgozat hiányáról szólt, csak találgatás lehetett. A diplomamunkát hitelesnek és eredetinek találták a szakemberek, majd átadták azt a plágiumgyanút vizsgáló bizottság számára.

A plágiumgyanút vizsgáló bizottságot Kovács L. Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese vezetésével, az érintett karról delegált oktatási szakemberek, valamint egy elismert jogász professzor alkották, az erre vonatkozó előírásoknak és szabályozásnak megfelelően. A bizottság a rendelkezésére álló dokumentumok, iratok megvizsgálása után a következő megállapításra jutott:

„A Gyurcsány Ferenc által benyújtott „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című szakdolgozatról a bíráló által 1984. május 9-én készített egy oldalas bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. A bírálati szövegnek és Rozs Szabolcs szakdolgozat szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság Gyurcsány Ferenc szakdolgo-zatával kapcsolatban szerzői jogi természetű megállapításokat tegyen.” Ezért az eljáró bi-zottság nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésére Gyurcsány Ferenc „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című szakdolgozata.     

A sajtóban taglalt, azonos című szakdolgozatok kapcsán általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatási intézményekben bevett gyakorlat volt – és néhány tanszéken a mai napig alkalmazzák -, hogy az oktatók több éven keresztül kiajánlottak azonos témajavaslatokat a hallgatóknak, akik ezt követően gyakran szó szerint ugyanazt a címet adták diplomamunkájuknak, amit az oktató leírt javaslatként. Ez magyarázza az esetlegesen előforduló azonos dolgozatcímeket. Egy azonos témát ugyanakkor számos módon fel lehet dolgozni, meg lehet közelíteni. Ettől függetlenül a Pécsi Tudományegyetem valamennyi esetet, ahol a plágium gyanúja felmerül, ki fogja vizsgálni a jövőben is, mert a plagizálás minden csíráját ki kell irtani a felsőoktatás és a tudomány világából.

A Pécsi Tudományegyetem megvizsgálta az elmúlt héten napvilágot látott információkat is, mely szerint Gyurcsány Ferenc nem vizsgázott bizonyos tantárgyakból, illetve nem jogszerű-en nyert felvételt a Közgazdaságtudományi Karra.

Az 1982-es keltezésű - 1984-ben érvényben lévő – JPTE Tanárképző Kar Államvizsga Szabályzata szerint „Államvizsgára bocsátható az a hallgató, aki abszolutóriumát megszerezte, szakdolgozatát beadta és azt az illetékes tanszék elfogadta, záró tanításait eredményesen teljesítette, és a Tanárképző Karral szemben nincs anyagi tartozása. Amíg a hallgató az előírt szakmai, illetve tanítási gyakorlatokat nem teljesítette, számára abszolutórium nem állítható ki.” Tehát csak akkor mehetett államvizsgára egy hallgató, ha valamennyi vizsgáját, szakmai gyakorlatát teljesítette.

A PTE levéltárában fellelhető a Művelődési Minisztériumnak 1984. február 29-én keltezett, az Egyetem rektorához címzett levele, amelyben a Minisztérium hozzájárul, hogy Gyurcsány Ferenc várakozás nélküli felvételi kérelmet nyújtson be a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára, azzal, hogy a Tanárképző Karon megszerzett oklevelét legkésőbb 1984. június végéig csatolja az irataihoz. A JPTE Tanárképző Kar 1984. június 5-én állította ki a diplomát Gyurcsány Ferenc számára. Az akkori szabályok szerint, ideértve a miniszter általános hatáskörét is, Gyurcsány Ferenc felvétele nem volt jogellenes, és tanulmányait az akkor hatályos előírásoknak megfelelően kezdte meg 1984 őszén a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.

A fenti megállapítások nem változtatnak azokon a tényeken, melyek szerint a szakdolgozat tanulmányi és jogi jellegét tekintve nem más, mint egy írásbeli záróvizsga. A szakdolgozat nem minősül tudományos munkának, így általában nem képvisel tudományos szintű, maradandó értéket. Ennél fogva a szakdolgozatokra nem vonatkoznak a tudományos doktori fokozat (PhD) megszerzése érdekében írt doktori értekezésekre vonatkozó előírások, így többek között a kötelező nyilvánosságra hozatalra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (33/2007 (III. 7.) Korm. Rend. 11.§), sem pedig a megőrzésre vonatkozó előírások.

Az Egyetem, illetve jogelődei felelős felsőoktatási intézményként jártak el, hiszen jogszabályi kötelezettség hiányában a jogelőd Janus Pannonius Tudományegyetemen hatályos egyetemi szabályok szerint a karok önállóan rendelkeztek a szakdolgozatok őrzéséről, selejtezéséről. Egyes karokon a bírálók külön javaslata hiányában öt év után selejtezték a szakdolgozatokat, az akkor hatályos szabályok ugyanis vagy nem írtak elő megőrzési időt, vagy azt 5 évben határozták meg.

A jogutód Pécsi Tudományegyetemen 2010. szeptember 30-án lépett hatályba a ma is érvényben lévő iratkezelési szabályzat, amely kimondja, hogy a szakdolgozatok, diplomamunkák iratai nem selejtezhetőek, és 15 év után Levéltárba kell adni azokat. A mostani eset, valamint a digitalizált archiválás lehetőségének alapján az egyetem intézkedett a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatáról, és egy minden karra érvényes, egységes szabályrendszer kidolgozásáról, amely a diplomamunkák elektronikus tárolásán alapul. Ez a PTE több karán már napjainkban is így működik, a következő tanévtől azonban valamennyi karra kiterjesztené a módszert az egyetem vezetése.

A felállított tényfeltáró bizottság a jövőben a szakdolgozatok tárolásának témakörében már kizárólag a minden karra vonatkozó egységes szabályok és eljárásrend kidolgozásával foglalkozik. A volt miniszterelnöknek a jogelőd intézményben, évtizedekkel ezelőtt folytatott tanulmányaira vonatkozóan a PTE az ügyet lezártnak tekinti.