Közgyűlési határozat alapján a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) látja el 2012. június 1-től a jogutód nélkül megszűnt Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely teljes üzemeltetési, működtetési, szervezési és marketing-kommunikációs feladatait, továbbá a ZSÖK szervezetébe részben beolvadt Pécsi Kulturális Központ egységeihez (E78-as épület, Boldogság Háza) és feladatköreihez kapcsolódó üzemeltetési, közművelődési-programszervezői és marketing-kommunikációs munkákat.

Az átszervezés megszervezése és lefolytatása során kiemelt szempont volt, hogy az intézmények a beolvadást követően maradéktalanul elláthassák korábbi feladataikat, megőrizhessék jellegzetességeiket. Az átszervezés során az intézmények munkatársait vagy újonnan létrehozott - a ZsÖK NKft. hosszú távú stratégiájának megfelelően kialakított divíziókban - vagy már meglévő, de több munkavállalót igénylő divíziókban foglalkoztatja a cég.

A ZsÖK NKft. alapvető feladatai közé tartozik Pécs legkiemelkedőbb kulturális vonzerejét jelentő muzeális, kulturális és művészeti egységek (világörökségi helyszínek, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ, Művészetek és Irodalom Háza) üzemeltetése és működtetése, azok programokkal való megtöltése és népszerűsítése.

A legjelentősebb változások a következők: a Pécsi Galéria és Vizuális Műhely jogutód nélkül megszűnt, teljes feladatköre beolvadt a ZSÖK-be, Gamus Árpád képzőművészeti divízióvezető lett, Pinczehelyi Sándort képzőművészeti főtanácsadónak kérték fel. A Pécsi Kulturális Központ közművelődési feladatainak 90 %-a átkerült a ZSÖK-höz, a rendezvényszervező, közművelődési feladatokat ellátó része pedig teljesen beolvadt a nonprofit kft-be. Létrejött egy új divízió, a projektkoordinációs, pályázatíró divízió, ennek vezetője Laknerné Brückler Andrea lett, a program divízióvezető pedig Somlyai Jolán. A Boldogság Háza feladatait teljes mértékben a ZSÖK fogja ellátni.

Az önkormányzat azzal a céllal vonta össze és szervezi egy központi menedzsment alá a kulturális örökség és az „EKF Pécs 2010” program során felépült, valamint a városban már jelentős szakmai múlttal rendelkező közművelődési és művészeti infrastruktúrák kezelését, hogy egységes kulturális termékként jelenítse meg azt Pécs határain belül és kívül. Az ún. kulturális ipar a város számára a gazdasági kitörés egy fontos lehetősége, ehhez szükséges a megfelelően összehangolt működés. A város kulturális színterének ilyen jellegű működtetése olyan gondolkodásmódot tükröz, amelyben a nagy ívű kulturális programokhoz és eseményekhez méltó kulturális infrastrukturális fejlesztés történt, összekötve mindezt egy olyan kulturális alapú rehabilitációval, amely mentén új tartalommal (események, látnivalók) gyarapodhat a város.

A ZsÖk által üzemeltetett intézmények több mint 55.000 négyzetméternyi infrastruktúrája a pécsiek és a régió lakosságán túl képes kiszolgálni az ideérkező hazai és külföldi turistákat. Alkalmas arra, hogy a nehéz helyzetben levő régió jobb turisztikai pozicionálásához jelentős mértékben hozzájáruljon.  Fontos elvárás a Zsolnay Örökségkezelő Nkft.-vel szemben, hogy biztosítsa a beruházások megvalósíthatósági tanulmányában előirányzott és elvárt évi mintegy 200.000 fős látogatószámot az EU-s fejlesztés eredményeképpen megvalósult intézményekben együttesen (Zsolnay Kulturális Negyed 150.000, Kodály Központ 50.000), amelyek terveik szerint a kultúra és a lakosság kapcsolatának egyik legfontosabb, a legtöbb ember számára elérhető színterévé válnak. Ezt a számot a helyszínek tudják teljesíteni, ugyanis az elmúlt fél évben a Zsolnay Negyednek 80.000, a Kodály Központnak 30.000 fizető látogatója volt.

A legnagyobb változást megélt, konkrétan megszűnt Pécsi Galéria és Vizuális Műhely volt vezetője, most már képzőművészeti divízióvezető, Gamus Árpád megjegyezte, hogy a városvezetés és a ZSÖK részéről nagyon nehézkes és hiányos kommunikációt tapasztalt, és szerette volna elérni, ha a sok éve legkisebb és évente szinte forintra azonos költségvetéssel gazdálkodó Pécsi Galéria és Vizuális Műhely költségeit külön számolnák az áttekthetőség érdekében. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a küszöbön álló kiállítás (június 30-án kezdődik) promócióját a ZSÖK segítségével már országos szintre lehet pörgetni.

Laknerné Brückler Andrea a sajtótájékoztatón elmondta, Márta István két lehetőséget ajánlott fel neki: vagy marad a Szivárvány Gyermekház munkáját folytató és oda települt Pécsi Kulturális Központ igazgatója, vagy pedig ő is belép a ZSÖK-be, mint divízióvezető, méghozzá a projektkoordináció és a pályázatírás vezetője. Ő az utóbbit választotta, mert így ugyanazokkal a munkatársakkal dolgozhat tovább, akikkel a Színház téri épületben hosszú éveken keresztül. A Szivárványba átkerülő kollégák szabad akaratukból mennek át Uránvárosba, nekik is meg lett volna a lehetőségük, hogy a ZSÖK tagjai legyenek.

Márta István indoklása azért történt az átszervezés, mert így a különböző divíziók közti szinergia könnyebben megteremtődhet, valamint az eddig kevésbé középpontban levő területek is országos publicitást kaphatnak, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően a ZSÖK nagyobb marketingkampányt építhet egyes kulturális termékeire. További előnyként emelte ki Márta, hogy az eddig különválasztott divíziók egymás programhelyszíneivel szabadon gazdálkodhatnak, így lehetővé válik az, hogy például egy, a Művészetek és Irodalom Házában tartandó kiállításmegnyitóhoz táncos produkció kapcsolódjon.

Jelenleg az intézményrendszert 14 divízió irányítja, összesen 148 munkatárssal. Az igazgató azonban nem tartotta kizártnak, hogy a dolgozók száma a jövőben akár csökkenjen is, ugyanis jelenleg a racionalizálás folyamata zajlik, ami azt takarja, hogy felmérik, egy-egy feladat elvégzéséhez optimálisan mennyi munkaerőre van szükség. A gazdasági racionalizmusra az is okot ad valószínűleg, hogy a Zsolnay Negyed a több hónappal ezelőtt beígért 500 millió forintos állami támogatást még mindig nem kapta meg. Ezzel kapcsolatban azonban Márta bizakodva mondta, a napokban meg kell érkeznie a pénznek. Pénzügyi kérdések tekintetében Bocz Tamás válaszolt az újságírók kérdésére. Elmondta, a június 1-gyel megtört átszervezés, beolvadások után legalább egy hónapnak el kell telnie ahhoz, hogy megmondhassa, mekkora forrásokkal gazdálkodhat a ZSÖK az év hátralevő részében.