Ünnepélyes projektzáró rendezvényt tartott a Pécsi Tudományegyetem június 27-én abból az alkalomból, hogy elkészült az új kutatóközpont, megérkeztek – illetve a következő napokban folyamatosan érkeznek - a legmodernebb kutatási műszerek is, így minden akadály elhárult a szakemberek elől, hogy nemzetközi színvonalon végezhessék tudományos kutatásaikat. (Fotók: Mácsadi Anni és Horváth Csaba).

A Pécsi Tudományegyetem a Science Building, vagy ahogy később hivatalosan elnevezték, Szentágothai János Kutatóközpont átadásával egy olyan korszakba lépett, amely a kutatás és az alkalmazott tudomány, innováció területén az elsők közé emeli nem csak az intézményt, hanem Pécset is. Bódis József rektor felidézte az elmúlt pár év történéseit, attól a pillanattól, hogy az egyetem a pályázatot benyújtotta, egészen addig, hogy 2012. június 27-én hivatalosan megtörténhetett a három épületből álló új tudományos központ megnyitója. A kutatómunkát szeptembertől kezdik meg az ÁOK tőszomszédságában, egy teljesen új hálózatban: az orvosbiológia, a lézerfizika és a kémia legnagyobb helyi szakértői fognak együtt dolgozni, együttműködni, inspirációt nyerve, segítséget nyújtva, összekapcsolva ezáltal a különböző tudományterületeket.

Bódis úgy fogalmazott, a két hívó szó, aminek alapján az egész Science Building projektet összerakták, az innováció és az inspiráció. Ennek megfelelően a már említett munkamódszer tükrözi a belső szerkezetet, amire rímel az épület fizikai megvalósítása is: talajhő, biomassza és napenergia fogja „meghajtani”, működtetni az épületegyüttest, épületenként külön-külön technológia. A rektor reményét fejezte ki, hogy a Szentágothai Kutatóközpont megnyitásával az egyetem nem csak a már régóta áhított kutatóegyetemi címet nyeri el hamarosan, hanem a legelitebb rangot, a kiemelt egyetem státuszt is sikerrel pályázzák meg. Bódis a következő szavakkal foglalta össze a beruházás fontosságát: „Az a folyamat, ami 1367-ben elindult Pécsett, egy évszázada új megerősítést kapott, két éve, az EKF-ben tornyosult, most a Science Building útjával folytatódik.

A város polgármestere, Páva Zsolt is az út fogalmát tette meg mondandója vezérszavának. Kijelentette, hogy az épület nem azért szimbolikus, mert attraktív, hanem a funkciói miatt – szervesen illeszkedik abba a stratégiába, amit Pécs egy ideje követ, a tudásalapú város koncepciójára. Bevallotta ugyan, hogy lemaradtunk a többi városhoz képest ebben a versenyben, azonban az itt kezdődő munka nagy esélyt teremt a felzárkózásra. Megköszönte a PTE zökkenőktől mentes együttműködését és azt mondta, úgy érzi, hogy az önkormányzat is megtett mindent a jó kapcsolat érdekében.

A rektor és a polgármester után Grabarics Gábor, az építést kivitelező cég vezetője szólalt fel. Első szava a hála volt, úgy érezte, az, hogy a megnyitó ünnepségen ő is intézhet néhány szót a jelenlevőkhöz, nem más, mint a megfeszített munka iránti elismerés a vezetők részéről. Nem bocsátkozott építéstechnikai részletekbe (ezt megtette más), inkább arra tért ki, hogy köszöni a drukkereknek és az ellendrukkereknek egyaránt az érdeklődést, mert az utóbbiak jelenléte miatt még jobban át kellett gondolni egyes lépéseket.

Science Building kívül-belül - A galéria megtekintéséhez kattintson a fenti képre! (Fotók: Mácsadi Anni)

Az épület tervezéséről, koncepciójáról, Bachmann Bálinttól, a Pollack dékánjától hallhattunk bővebben. Az alapötletet a Mecsek lejtőin legördülő sziklák adták, amihez hozzáadódott a Kavics, vagyis a Science Building előadójának terve. A vezetők szerda délután itt mondták el köszöntő szavaikat. Bachmann a következő frappáns mondattal ért beszéde végére: az épület fehér, de maximum szürke, a kutatók feladata, hogy színessé tegyék.

Ősztől a színt Science Buildingbe 22 kutatócsoport fogja vinni, mindegyik teamet szakterületének legelismertebb tudósa köré szervezve. Kovács L. Gábor, tudományos és innovációs rektorhelyettes kijelentette, hogy ez a 22 csapat nem lesz állandó, versenyeztetés lesz, hiszen rövid időn belül ki fog derülni, melyik tudományos kutatás fogja teljesíteni a legfontosabb szempontot, az innovációvá válást. Szólt arról is, miért lett a Science Building munkacím átnevezve Szentágothai János Kutatóközpontra. A tudós-kutató éppen 100 éve szülelett, az UNESCO idén fog megemlékezni róla, Pécshez pedig nem más köti, minthogy az ÁOK anatómusprofesszora volt. Hivatalosan egyébként október 29-én fogja felvenni az épületegyüttes Szentágothai nevét. Hallhattunk egy gyors listázást is arról, milyen jól el vagyunk eresztve fiatal tudósokban. Az egyetemen 900 PhD és DLA fokozatot elért dolgozó van, valamint nyolc akadémiai kutatócsoport. A Science Building már említett fókusztémájával, az innovációval a PTE-n jelenleg is félezren foglalkoznak, tavaly az intézmény erre a célra négy és fél milliárd forintot nyert meg. Bizonyíthatóan az ország első hat egyeteme között vagyunk, a doktori iskolák törzstagjainak tudományos pontjai alapján a PTE az országban a második helyen áll.

Miért épült a Science Building? Az elmúlt évek tapasztalatai alapján biztos, hogy a nagy eredmények érdekében kutató „tömeget” kell létrehozni, ma már elengedhetetlen a networkben dolgozás. Ehhez kellett egy kutatóközpont, mely a kutatói aktivitás infrastrukturális hátterét meg tudja teremteni, valamint a „K+F+I” (kutatás-fejlesztés-innováció) fejlesztéseket a régióba tudja vonzani . A 7 milliárdos projekt 60 %-át az épületre költötték, 40 %-át pedig a géppark beszerzésére, amely július elsejéig teljesen fel lesz töltve.

Így épült a Science Building - A galéria megtekintéséhez kattintson a fenti képre! (Fotók: Horváth Csaba)

A rengeteg adatot felvonultató prezentációk végén a Kavics ajtaján betoltak egy Science Building alakú tortát, Benedek Viktor alkotását, amit a jelenlevők Bódis József ünnepélyes „avatója” után meg is kóstolhattak, így mi is megtudhattuk a tudomány lehet édes is.

De ha az nem is, az egyszeri halandó számára szinte elképzelhetetlen. A tudományos laboratóriumok közül betekintést nyerhettünk egy elektromikroszkópos szobába, a szekvenáló terem rejtelmeibe, illetve virológiai kutatólaborba. Lapunk kérdésére Dr. Fekete Csaba, a mikrobiális biotechnológia kutatócsoportjának vezetője elmondta, a labor egyes gépein nem más zajlik, mint „Háború és béke” betűnkénti lebontása, majd újra összerakása, tudományos kifejezéssel élve DNS-szekvenálás. Dr. Jakab Ferenc, a virológiai kutatócsoport főnöke pedig a vírusok birodalmába vezetett be bennünket. Ő olyan kis apró gyilkosokkal dolgozik nap mint nap, amely társaságban az AIDS egy belépő szintű játékos lehetne.

Június 28-án mindezt a lakosság is megszemlélheti, három turnusban 10 és 11 óra közt lehetőség lesz a három épület bejárására, a laborok titkaival való ismerkedésre.