Gondolták volna, hogy nincs szükség egy forintra sem, ahhoz, hogy mézet, kenyeret, vagy egyéb árukat, sőt szolgáltatásokat vegyenek igénybe? Én kivasalok neked, te megtanítasz internetezni, másoktól pedig viszünk kenyeret, cserébe korrepetáljuk a gyereket matekból. Ilyen egyszerű a Közösségi Önsegítő Rendszer, a KÖR működése. (Képünkön Hajdu Zoltán (balról) és Almássy Tamás látható)
A Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesületének régiós titkára Várdainé Kiss Krisztina is megerősít ebben. A Nagycsaládosok KÖR-e (Közösségi Önsegítő Rendszere) az elmúlt hétvégén két előadásra és tréningre várta a jelentkezőket, melyet október 13-14-én tartottak a Családok Házában. A tréningre a már működő vecsési KÖR alapítóját Almássy Tamás másként-közgazdászt, mikrovállalkozót is meghívták, aki a „Gondolatok kalákakör-témában az összefogás gyönyöreiről” címmel tartott vasárnap tréninget a megjelent, mintegy 30 érdeklődőnek. Például arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért jó együttműködni egy individualista világban? Hogyan tudunk egymásnak sokat segíteni, hogyan tudjuk a gazdasági függőségünket csökkenteni? Kell-e több pénz a több boldogsághoz?
Kezdődik a tréning
Várdainé kiemelte, hogy a program a LÉPJ (Légy Pécs Jövője) című pályázat támogatásával valósulhatott meg. A pécsi nagycsaládosokon kívül a többi pécsi családnak is ajánlja a programot, hiszen segítségével rengeteg pénzt lehet megtakarítani, illetve pénz mellőzésével lehet olyan dolgokhoz jutni, ami szükséges a mindennapi élethez. Az igazi hozadéka azonban az, hogy egy önsegítő kör tagjává válhatunk, ahol az öngondoskodáson kívül mások megsegítése is a mindennapi gondolkodás része lesz. Már a tréning alatt kialakult, hogy a résztvevők milyen szolgáltatást vagy árut tudnak a többiek részére adni, így a KÖR szinte magától kialakult.
Valóban egyszerű a dolog – fűzi hozzá Hajdu Zoltán a HÉT-KÖR ( Hosszúhetényi Érték- és Természetvédő Kör képviselője) - hiszen a szívességek és az áruk valamiféle összehasonlítására mégiscsak szükség van. Egy óra vasalás, vagy egy óra kertásás között lehet különbség értékben, de ezt a KÖR tagjai határozzák meg. Hogy mégis az értéket legyen miben mérni és összevetni egymással, ezért ők létrehozták a „Zengő-Pengőt”, amely a cserekör mértékegysége lett. A gondolat idén, év elején pattant ki Zoltán fejéből és néhány ismerős, barát beavatása után a gyakorlati megvalósítás útjára léptek. Annyival több a dolog a direkt cserénél, hogy a szolgáltatást, vagy terméket nyújtó személy nem feltétlenül attól kap ellentételezést, akinek adott valamit. Lehet, hogy arra a dologra nincs szüksége, de a közösség más tagja tud olyasmit nyújtani, ami érdekli őt. Egyszóval a közösség a motorja ennek a pénzt teljesen nélkülöző rendszernek. Mindenki „beteheti” azt, amije van és kiveheti mindazt, amire szüksége van. A Zengő-Pengő nem pénzként funkcionál, hanem a termékek és szolgáltatások értékének összehasonlítására szolgál. Így előfordulhat az, hogy valaki mínuszba megy, a csoport bizalmi alapon működik, így a kvázi adós lehetőséget kap arra, hogy, amikor valakinek szüksége van az ő általa előállított dologra, vagy szolgáltatásra, akkor kiegyenlítse a „számláját.” A tagok jobb eligazodása érdekében két „cölöpöt” vertünk le - mondta - meghatároztuk, hogy egy óra háztartási munka értéke 60 Zengő-Pengő, míg egy kiló kenyéré 25. Ehhez mérik a tagok a különböző termékek és szolgáltatások értékét. A rendszer „élesben” is jól működik, a csapat pedig szép lassan növekszik.
Hozzászólások