Hosszúhetényi borkeresztelés női zenekarral
2014. január 26. vasárnap, 12:07
Közélet
Különleges, eddig még soha nem látott eseménynek lehettek szemtanúi azok a szerencsések, akik ott lehettek szombaton délután, egy borkeresztelő ünnepség. A helyszín a Pécshez közeli hosszúhetényi szőlőhegy volt, ahol bizony egy palack jó nedűt is a ház sarkához csaptak, cseppet sem véletlenül. De fellépett a Rokokó Rosé együttes (képünkön) is.
– A csapatunk 2010-ben született meg, méghozzá hat fővel – árulta el Csajkás Júlia, aki a nyilatkozatokat szokta adni, szakmai ügyekben. – Természetesen mindannyian tanultunk zenét, most egyetemisták vagyunk. A stílusunkat nehéz meghatározni, a muzsikát, illetve a szöveget is mi írjuk. Volt már számos fellépésünk Pécsett, de Budapesten is hallhattak minket az érdeklődők.
Szabó Zoltán (a képen jobbra) remek társaságba került /fotó: Czukor Csongor/
A kiváló minőségű rosé amúgy mohácsi szüretelésű kadarkából készült. Azt viszont fontos megjegyezni, az együttes tagjai is ott voltak szedésnél, sőt, taposták a gyümölcsöt, hogy gyűljön a lé rendesen. Ami aztán természetesen palackokba került. De a leányok kreativitását jelzi, még a borcímkét is egyikük tervezte meg. Ezzel aztán már tényleg nagyon is magukénak érezhették a terméket, amit meg is kóstolhattak.
Aztán felcsendült a Rokokó Rosé több száma is. Méghozzá az egybegyűltek nagy tetszését kiváltva. Nem feltétlenül tudatosan, de barokkos elemeket is magukon hordozva tolmácsolva egy érdekes stílust. Ami a pécsi zenei palettán még ugyan keresi a helyét, de vélhetően meg is találja, egyre inkább.
Csatahajóknál rossz ómen
Nem rémisztő baleset, hanem szándékos "baleset" történt a ház sarkánál /fotó: Czukor Csongor/
Egy üveget a gazda fellógatott a vendégház sarkához. Azt követően Csajkás Anna, illetve Szabó Zoltán együtt lendítette meg a borral teli flaskát. Ami elsőre lepattant a falról, de aztán kapott egy olyan lendületet, amitől előbb eltűnt a kíváncsiskodók szeme elől egy szeglet mögött. Azt követően, aztán visszalendülve, telibe kapta a téglasort. Oldalával odaverődve, sajnos szét is robbant, de azért ezt annyira senki sem bánta, kissé távolabbról szemlélve a dolgot. Csatahajók esetén – állítólag – rossz ómen, ha a pezsgő nem pattan szét elsőre. A borok történetében azonban ilyen babonáról senki sem tud, ezért hát ezután sem érdemes ezt emlegetni.
Archívum
Hozzászólások