Meghalt Iglódi István színművész
Iglódi István egy kis baranyai faluban, Magyarbólyban látta meg a napvilágot, a második világháború befejezése előtt egy évvel. Messzire vitte a történelem szele ebből a többnemzetiségű határőr községből. A művész számos elismeréssel rendelkezett, többek között Kossuth- és Jászai Mari-díjjal is. Szolnokon, próba közben lett rosszul, majd egy fővárosi kórházba szállították, ahol végül nem sikerült megmenteni az életét. Mindössze 66 éves volt. Iglódi István (Magyarbóly, 1944. április 29. - Budapest 2009. december 3.) a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színészként 1966-ban, rendezőként 1968-ban végzett.
1966-tól 1973-ig a Nemzeti Színház tagja, 1973-1982-ig a 25. Színház, majd a Népszínház színész-rendezője, 1982-től-1990-ig a József Attila Színház főrendezője volt. 1990-ben szerződött vissza a Nemzeti Színház társulatához, amelynek előbb rendezője, majd 1996-tól főrendezője, 1999-től igazgató-főrendezője lett. Közben 1993-tól 1996-ig a Művész Színház, majd a Thália Színház színésze. 2000-től elhunyta pillanatáig, a Pesti Magyar Színház igazgató-főrendezője volt.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola zenés mesterség tanára, 1989-től osztályvezető tanár. Egyetemi docens.
A Pro Solidaritas 2007, a Magyar Színház művésziért Alapítvány kuratóriumának tagja.
Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1970, 1976, Érdemes művész 1986,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje 1995,
Kossuth-díj 1998. A Nemzeti Színház örökös tagja.
Főnix-díj 2004.
A Magyar Színházban jelenleg játszott rendezései:
Szörényi-Bródy: ISTVÁN, A KIRÁLY,
Moliére: TUDÓS NŐK,
Balázs Ágnes: ANDERSEN AVAGY A MESÉK MESÉJE,
Szikora Róbert-Valla Attila: MACSKAFOGÓ,
Mitch Leigh - Joe Darion: LA MANCHA LOVAGJA,
Georges Feydeau: FEL IS ÚT, LE IS ÚT!,
Cole Porter: MI JÖHET MÉG?!
Archívum
Hozzászólások