Wellmann-dÃjat kapott Gál Éva
A múzeumi szakma egyik legrangosabb kitüntetését, melyet évente legfeljebb ketten kaphatnak meg, a Magyar Múzeumi Történész Társulat ez évi, Zalaegerszegen tartott konferenciáján vehette át a pécsi Janus Pannonius Múzeum történésze.
A Wellmann Imre emlékérmet azok a hazai és határon túli történész-muzeológusok kaphatják meg, akik tevékenységüket − a múzeumi munka bármely területén − huzamosabb idÅ‘n át közmegelégedésre magas szÃnvonalon látták el, kiállÃtás-rendezés, tudományos publikáció vagy a gyűjteménygyarapÃtás és feldolgozás területén kiemelkedÅ‘ teljesÃtményt nyújtottak. Csakis ajánlás útján lehet jelölt valaki, és a dÃj évente legfeljebb két személynek ÃtélhetÅ‘ oda, az erre a célra létrehozott kuratórium döntése alapján.
Gál Éva első és mindezidáig egyetlen munkahelye a Janus Pannonius Múzeum. Érettségi után egy évet a régészeti osztályon dolgozott, történelem-régészet szakos diplomája megszerzése után azonban már a történeti osztályra került vissza, amelynek 2001 óta a vezetője is.
Muzeológusi pályája elejétÅ‘l kezdve leginkább az ipartörténet foglalkoztatja. 1985 óta Å‘ látja el Ibafa hÃres pipamúzeumának szakmai felügyeletét. A dohányzás kultúrtörténete iránti csaknem negyven éve tartó elkötelezÅ‘désének megkoronázásaként idén az Å‘ rendezésében egy teljesen új, interaktÃv dohányzástörténeti kiállÃtás nyÃlt meg a baranyai faluban, amely a szakemberek és az ismert nyelvtörÅ‘ nyomába eredÅ‘ múzeumlátogató turisták igényeit egyaránt kiszolgálja.
Az ötvösmunkák alaposabb megismerésének szándékával 1987-ben felsÅ‘fokú drágakÅ‘-határozó tanfolyamot végzett, s megfelelÅ‘ műszerek segÃtségével szakvéleményt tud adni a régi ékszerek drágaköveinek minÅ‘ségérÅ‘l. 1985 és 1989 között felkutatta és leltárba vette a pécsi egyházmegyei plébániákon fellelhetÅ‘ helyi készÃtésű ötvösműveket. 1993 és 1997 között felmérte a pécsi székesegyház ötvös- és rézműves munkáit. Kutatómunkája eredményeit többek közt egy összefoglaló tanulmányban publikálta, amelyben a középkortól egészen 1872-ig követi nyomon a pécsi ötvösök tevékenységét. Az ötvösművességbÅ‘l kiindulva és a fegyvergyűjtemény kezelÅ‘jeként a 2000-es években publikációi jelentek meg a szigetvári ütÅ‘- és sújtófegyverekrÅ‘l és a pécsi fegyverművességrÅ‘l. Még mindig a fémmegmunkálás témakörénél maradva feldolgozta és publikálta Hetessy László dÃszműkovács hagyatékát.
A Janus Pannonius Múzeum történeti iratanyagának egyes gyűjteményrészeit férjével, Márfi Attila főlevéltárossal közösen dolgozták fel. Rendszerezték a Várostörténeti Múzeum feudális kori iratait. A két világháború közt működő Pécsi Idegenforgalmi Hivatal anyagainak rendezése közben született tanulmányuk a pécsi székesegyház előtt az 1930-as években megtartott Missa Sollemnis előadásokról.
A 2000-es évek második felében a tÃmármesterség, a bÅ‘rművesség kutatása felé fordult. Ebben segÃtségére voltak a történeti osztálynak otthont adó TÃmárház és a gyűjteményben található bÅ‘rfeldolgozó eszközök. E tárgykörben is több kiállÃtást rendezett, némelyik állandó jelleggel, megújuló kölcsönzésekkel ma is létezik. Férjével és Déri Jánossal, a pécsi Hunor Kesztyűgyár egykori igazgatóhelyettesével közösen Kesztyűkönyv cÃmmel egy bÅ‘ven illusztrált átfogó művet is megjelentettek a témában. Ennek az együttműködésnek köszönhetÅ‘, hogy 2007-ben a kesztyűgyár gazdag gyűjteménye a Janus Pannonius Múzeum leltárába került.
2016-ban átvette a bányászati gyűjteményt és korszerűsÃtette, interaktÃvvá, gyermekek számára is élményt adóvá tette a mecseki bányászati kiállÃtást. Keresi a múzeumi ismeretterjesztés kihÃvásait is. Különösen érdekli a hátrányos helyzetűek bevezetése a gyűjtemények és a kiállÃtások világába. Mivel vizsgázott jelnyelvi segÃtÅ‘, siketeknek is tart tárlatvezetéseket.
Legfrissebb eredménye a PetÅ‘fi 200 program keretében megvalósult Hűséggel és bátorsággal cÃmű nagyszabású idÅ‘szaki kiállÃtás a pécsi Király utcai Vasváry-házban, melynek ötletgazdája és fÅ‘kurátora is.
Forrás: JPM
ArchÃvum
