Elsőként Páva Zsolt köszöntötte a megjelenteket a Civil Közösségek Házának nagytermében. Örömét fejezte ki, hogy ennyi támogatásra érdemes szervezet található a városban, hiszen majd százan részesültek a keretből. Egyben sajnálatát fejezte ki, hogy „csak” ennyi állt rendelkezésre a jobbnál-jobb programok támogatására. Elmondta, hogy a felosztás egyik elve az volt, hogy az elmaradottabb városrészekben tevékenykedő szervezetek jussanak némi „levegőhöz”, ami most a programjaikra szánt pénzt jelentette. A közösségépítés is fontos szempontja volt az odaítélésnek, illetve az, hogy képesek-e az adott településrészen élők olyan decentrumokat létrehozni, amelyek a város vezetésének szándéka szerint a későbbiekben hivatalos ügyek intézésének a helyszínei lehetnek. Példaként említette a keleti városrészben található Origó Házat ahol már ennek a gondolatnak a csírái megjelentek.
Ezt követően Kővári János, mint igazi civil gyökerekkel rendelkező politikus megjegyezte: az EKF igazán jó példa arra, hogy miként tudnak civilek önállóan dönteni a saját ügyeikről. Örömét fejezte ki, hogy a civil kontroll egyre inkább működik a politikában is. Tervezik, hogy a város kidolgozza civil stratégiáját és ezt az ehhez hasonló egyik civil fórumon dolgozzák fel.
Tarrósy István a keret szétosztásában tevékenykedő kuratórium elnöke lapunknak elmondta, hogy nehéz volt dönteni arról, hogy milyen elvek szerint osszák el az arra érdemes pályázók közt a pénzt. Végülis úgy döntöttek, hogy inkább több szervezet kapjon kisebb támogatást. Ezzel a célok megvalósítása talán nehezebb lesz, de több színvonalas projekt kerülhet be az EKF hivatalos programjába. Nagyon örül annak, hogy a politika távol tartotta magát a kuratóriumtól, arra nem kívánt semmilyen módszerrel nyomást gyakorolni. Úgy gondolja, hogy a 100 milliós keret csak a kezdet, a jövőben akár rendszeres lehet az ilyen támogatási forma. Valószínűleg jól döntöttek, amikor több szervezetet támogattak kisebb összeggel, az abból is látszik, hogy a 98 nyertes pályázóból mindössze 2 szervezet vonta vissza indulását. Próbálták a pénzhiányt jó tanácsokkal, pályázati tippekkel megtoldani, ami sok esetben hasznos volt, hiszen egy-egy program megvalósulása csak így jöhet majd létre 2010-ben.
Bocz Tamás Pénzügyi és számviteli munkatárs tájékoztatta a civileket arról hogy a támogatási szerződéseket mikor kötik majd meg velük, és milyen ütemben használhatják azt fel.
A fórum második felében Farkas Ferencnek, a Civil Közösségek Háza elnökének moderálásával a megjelent szervezetek képviselői tehették fel kérdéseiket. Ezek zömmel a szerződéskötés időpontjának szorosságát kritizálták, mások pedig arra kerestek választ, hogy a teljes projektre kell pénzügyi tervet készíteni, vagy csak a támogatásra. A fórum során minden kérdésre válaszoltak a jelenlévők, így minden érintett azzal térhetett haza, hogy már csak a programon kell dolgozni, a biztos pénzügyi háttér birtokában.