Kezdőlap > Kultúra > Színház > Bóbita 60 – különleges előadások és meglepetések

Bóbita 60 – különleges előadások és meglepetések

2021. február 06. szombat, 11:59 Major Zoltán Színház
PDF

Nagy tervekkel, különleges előadásokkal és számos kisebb produkcióval készül a Bóbita Bábszínház arra, hogy megünnepelje fennállásának hatvanadik évfordulóját. Azonban év során a konkrét előadásokon kívül az online térben és az emberek között is szeretne minél többször megjelenni a bábszínház. Sramó Gáborral, a Bóbita igazgatójával beszélgettünk.

- Milyen elemekből, eseményekből áll az idei, ünnepi évad programja?

- Két részre osztanám az év programjait. Egyrészt lesznek nevesíthető események, amik a „Bóbita 60” eseménysorozat részét képezik. Ennek csúcspontja a november végi, a Kodály Központban előadásra kerülő Háry János, amit a Pannon Filharmonikusokkal közösen mutatunk be. Azonban a hivatalos ünnepi eseményeken kívül tervezünk olyan rendezvényeket, amelyeken a „Bóbita 60” szlogent - vagyis hogy 60 éves a Bóbita Bábszínház - minél szélesebb körben szeretnénk terjeszteni, népszerűsíteni. Professzionális marketing-tanácsadók is segítenek minket, amelynek eredményeképpen szeretnénk a hétköznapokban is minél többször, minél frissebben megjelenni. A Bóbita eseményeit az online térben szerencsére eddig is szép számmal követték, hiszen a hírünket, működésünket fotókkal, játékokkal igyekszünk bemutatni. Az elmúlt egy évben számos előadás is felkerült az internetre. Ez továbbra is megmaradna, azonban kiegészítenénk ezeket újabb rövid, humoros, játékos megjelenésekkel, egy-két perces videójelenetekkel. Amennyire lehet, szeretnénk jelen lenni a városban, például úgy, hogy különböző helyeken bábok jelennek meg, illetve időnként váratlanul mi magunk, a színészkollégák is megjelennének óriásbábokkal, gólyalábas, zenés vonulásokkal. Szeretnénk, hogy olyanokhoz is eljusson a hír, akik különböző okok miatt - például mert már nincs a családban gyermek, vagy kiesett a bábszínház, a bábművészet az életükből - eljusson a hír, hogy létezik a városban egy, ráadásul komoly múltra, 60 évre tekintő bábszínház. Ha nem is lesznek a bábművészet szerelmesei, de ha mosolyt tudunk csalni az arcukra, már megérte, és elmondhatják, hogy ebben a városban ezért is jó élni.

- Kiemelnél pár rendezvényt?

- A programsorozatot március 21-én, a Bábszínházi Világnapon szeretnénk intenzíven elkezdeni. Előtte már tartunk egy zártkörű bemutatót a Csongor és Tündéből, ami ifjúsági előadás, és reményeink szerint ősztől ajánlani tudjuk majd a középiskoláknak. Az előadás a Déryné Program része Az ember tr.-val együtt, amit nyáron szintén felújítjuk, és így országszerte tudnánk őket játszani. A hivatalos programindítást viszont tavaszra tervezzük, majd május 30-án részt veszünk a Zsolnay Negyedben tartandó Városi Gyermeknapon, illetve az ezt követő nyári fesztiválokon. Reményeink szerint lesz például Győrkőcfesztivál. Mindenhova szeretnénk vinni a hírünket is, igyekszünk az egész országban terjeszteni, hogy Pécsett 60 éve működik egy bábszínház. Ezzel összefüggésben a Szamárfül Fesztivál idejére tervezzük a Bóbita 60 című bábkiállításunk megnyitóját, amelyen szeretnénk a képzőművészeti tervezőinknek is emléket, egy kis hírverést csapni, hiszen a képzőművészetnek a bábművészetben nagyon fontos szerepe van. Az első bemutatónk november végén a már említett Háry János, és év végére még egy újdonságon gondolkodunk. December 21-22-ére azt tervezzük, hogy a bábszínházból elvarázsolt palotát csinálunk, játékokkal, varázsos hangulattal és látnivalókkal várjuk az érdeklődőket. Összefoglalva, folyamatos „üzemmódba” próbálunk kerülni. A járványhelyzet miatt ez több szempontból is fontos, és jelentősége van. Természetesen az elképzeléseink megvalósulásában döntő szerepe van annak, hogyan alakul a járvány és az azzal kapcsolatos szabályok.

- Amit lehet, terveztek online megjelenésre is?

- Most is felkerültek előadások, voltak köztük ingyenesek, illetve próbálkozunk a fizetős előadásokkal is, például január egyik hétvégéjén legújabb, decemberi bemutatónkat, a Holle anyót lehetett fizetősen megtekinteni. Ez a kettő fog váltakozni. De úgy gondolom, hogy az emberek már elsősorban a valóságos, élő előadásokra várnak és vágynak. Abban bízom, hogy a szabadtéren lehet majd előadásokat tartani, illetve próbálunk a városban olyan helyeken megjelenni, ahol az emberek megfordulnak, ahol láthatóvá tudunk válni. Az érdekességek, ötletes, humoros rövid videók pedig az online térben lesznek megtekinthetők, a Bóbita honlapján és facebookján.

- Az ünnepi év nagy durranásának ígérkezik a Háry János. Mesélnél ennek a részleteiről?

- November 26-ra, péntek estére tervezzük a díszbemutatót a Pannon Filharmonikusokkal és énekesekkel együtt. Az esemény a Kodály Központban lesz, ahova szeretnénk meghívni sok vendéget, azokat, akiknek a Bóbita történetében fontos volt a munkássága, és fontosnak érzik, hogy ott legyenek, ők el tudjanak jönni. Az ezer férőhely esetén erre szerencsére van lehetőség. Majd az ünnepi előadás után, a Bóbitában egy kötetlenebb összejövetelt tartunk. Az előadást még szombaton és hétfőn is elő kívánjuk adni, tehát összesen három előadást tervezünk a Kodály Központban. Az előadás előkészületeként a PFZ már a tavasz folyamán felvenné a zenei anyagot, amivel próbálni tudunk, és adott esetben ennek segítségével a Bóbitában is elő tudnánk később adni a darabot, sőt, bízom benne, hogy majd külföldre is el tudjuk vinni. A Háry Jánost már egy éve tervezzük a Pannon Filharmonikusokkal, Horváth Zsolt igazgatóval. Nagyon örülünk a támogatásuknak, és látom, hogy teljesen mellettünk állnak, örömmel vállalták fel ezt az előadást. A zenei dramaturg Vass András lesz, a rendező Halasi Dániel, a tervező Mátravölgyi Ákos. Egy izgalmas produkcióra számíthatunk. És ha már az izgalmas és különleges előadásoknál tartunk, meg kell említenem a hamarosan bemutatásra kerülő Csongor és Tündét is, ennek többek közt az a különlegessége, hogy a zeneszerzője a 30Y. Egy nagyon vagány zenei hangzású előadásban gondolkodunk, ami, bízom benne, hogy meg tudja fogni a tizenéveseket. A szöveg is nagyon érdekes, melynek a dramaturgja volt tanítványom, a most már rendezőként tevékenykedő, a Pécsett nemrég a Bánk bánt rendezte Vilmos Noémi. A koncepció szerint Csongor, Tünde, Mirigy és az Éj szövege eredeti Vörösmarty-szöveg lesz – amit természetesen meg kellett húzni, mert nagyon hosszú lenne az előadás – a többi szereplő szövege viszont át lett írva mai nyelvezetre, de úgy átalakítva, hogy illeszkedjen a klasszikus részhez. Nem vitték el szélsőséges, szlenges irányba, de sokkal befogadhatóbb, „maibb” az egész. Sőt, nem csak prózai részekből áll a darab, számos dalszöveg van benne, például a három vándor dalra fakad és zenés a finálé is.

- A 30Y is ott lesz az előadáson, vagy felvételről szól a fiúk zenéje?

- Felvételről szól, amelyet már fel is vettek. Olyannyira, hogy készítenek Csongor és Tünde lemezt, ahol a kollégák énekelnek. A 30Y is nagyon örült a felkérésnek, és különösen most, hogy nem tudnak koncertezni, volt is idejük rá. Nekem van egy olyan vágyam – amit már említettem is nekik, de konkrét választ még nem kaptam – hogy egy speciális előadás keretében, mondjuk Szárnyas Malac Napon élőben is hallhassuk tőlük a zenét.

- Még távolabbi tervekbe is beavatnál minket?

- A ’21/’22-es évadban a már említett Háry Jánoson kívül ’22 tavaszán jön a Torzonborz 3 – Torzonborz a Holdon címmel, Schneider Jankó rendezésében. Jankót ismerve egy újabb őrületre, és izgalmas produkcióra számíthatunk.

- Az adventi időszakban volt új bemutatótok, a Holle anyó, azonban a járványhelyzet miatt ez is online. Hogyan kaptok ilyenkor visszajelzést, milyen eszközök vannak rá? Hogyan lehet „mérni” a fogadtatást?

- A nézőszámot látjuk az előadás során, vannak lájkok és van, aki vissza is jelez. De azért nem kapjuk meg azt a közvetlen visszajelzést, ami az élő színház lényege. És nem is tudom, hogy mikor fogjuk tudni a Holle anyót élőben bemutatni. Külön bánatom, hogy két fiatal, gyakorlatos színésznő, Farkas Dóra és Ziegenheim Dorina játsszák a főszerepet, akik mindent beleadva próbáltak és dolgoztak, nagyon ügyesek, viszont sajnos nem tudták élőben bemutatni.

- Rengeteg előadás elmaradt, elmarad. Hogyan juttok bevételhez ebben a nagyon nehéz időszakban?

- A Holle anyó fizetős volt, akkor egy kis bevételhez jutottunk. Akik ezekre az előadásokra jegyet váltanak, támogatói szándékkal teszik. De nehéz versenyezni, mert rengeteg ingyenes előadás van fent. Ebben az időszakban szintén jól jött, hogy az #Apa, anya, én ifjúsági előadásunkból most készül egy tévéfilm, amit valószínűleg nyáron, az egyik közszolgálati csatorna fog a műsorára tűzni. Ez egy izgalmas feladat, és nagyon jó, hogy a kollégák ilyenben részt vehetnek. A januárunk az erre való felkészülésről, próbákról szólt.

- Ebben az évadban még tervben van a Madarak nyelve bemutatója.

- Ez egy nagyon szép mese, amit egy cseh-orosz népmeséből írt Boráros Milada, és Szenteczki Zita, egy nagyon tehetséges fiatal rendező rendezi. Ő pár éve végzett a Színművészeti Egyetemen, báb- és élőszínházi előadásokat is készít. Egy ideje már kerülgettük egymást, sok cím felmerült, de most a Madarak nyelvével végre megtaláltuk a közös munka lehetőségét. A tervező, Boráros Szilárd, Milada férje véleményem szerint nagyon költői díszletet és bábokat tervezett, ugyanakkor nem lesz beépítve az egész színpad, így könnyen szállítható, utaztatható darabról van szó. Szabadtérre is ki tudjuk vinni, és ha megrendezik júniusban Kecskeméten a Magyarországi Bábszínházak Találkozóját, ezzel a darabbal képviselnénk a színházat. A Madarak nyelvében az egész társulat részt vesz, bízom benne, hogy egy jó, több éven keresztül játszható előadás jön létre.

- Akkor ez még készül.

- Igen. A műhely most fog nekiállni a Csongor és Tünde munkálatai után, a próbák március 23-án kezdődnek, és május 1-én, szombaton 16 órakor lesz a bemutató, valamilyen formában.

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés