Január 11-én nyílt a Bóbita bábmúzeumának újabb tárlata, amely egy egészen különleges ötletre épül. A bábszínházban évekkel ezelőtt nagy sikerrel futott, majd egy kényszerű leállás után Szegeden is játszott Robin Hood című előadás bábjai, díszletei és egyéb dokumentumai tekinthetők meg, amely teljes mértékben lefedi a születéstől a bemutatókig tartó utat. Schneider Jankóval, az előadás rendezőjével beszélgettünk a Robin Hood-sztoriról, amelynek reményei szerint még ezzel a kiállítással sincs vége. (Fotók: Mizerák Andrea)
- Hogyan született a Robin Hood darab, majd hogyan futott Pécsett, miért álltatok le vele, és hogyan került át Szegedre?
- Úgy kezdődött, hogy egy háromkerekű Piaggio-ban szerettem volna egy egyszemélyes Robin Hood-ot játszani. Boráros Szilárddal beszélgettünk is róla, aki ezt az ötletet továbbgondolta. Szombathelyen, a Mesebolt Bábszínház Holbéli csónakos című előadásában egy kis Piaggio húzta be az Ukkonvárat. Egyszer a volt feleségemmel, Vikivel (Nagy Viktória Éva - a szerk.) utaztunk együtt a kocsiban, és mutattam neki egy dalt, aminek a hangulata megfogta őt. Az az ötlete támadt, hogy csináljam meg a bóbitásokkal a Robin Hood-ot, ami Szilárdnak is nagyon tetszett. Kértem tőle, hogy kesztyűs bábokkal játsszuk, de az egészet emeljük el. Eljutottunk odáig, hogy a szereplők is jelenjenek meg felnagyított kesztyűs bábokként, vagyis óriásbábokat tervezzen, amiknek a nagy feje a színész fejére húzható. Mozgásban is próbáltuk a kesztyűs bábok által kínált megjelenítést illetve elrajzoltságot képviselni. Közben pedig elkezdtem írni a szöveget, amihez nagyon sok Robin Hood-szöveget elolvastam, felnőtteknek szólót és ifjúságit egyaránt, illetve filmeket néztem. Nagyon jó volt látni, hogy nem egy kanonizált dologról van szó. A karaktereken, néhány helyszínen és sarkalatos eseményeken, mint például az íjászversenyen kívül semmi sincs kőbe vésve. Például nem minden feldolgozásban szerepel az, hogy Robin Hood a gazdagoktól elveszi, és a szegényeknek odaadja a pénzt, illetve Marion, a szerelme és Robin közti viszony is változik feldolgozásról feldolgozásra. Nagyon jó volt, hogy nem egy mindenki által ismert történethez kell nyúlni. Persze később visszakaptam azt is, hogy ez nem a Robin Hood története, amit csináltunk, én viszont erre azt mondom, hogy ez is egy olvasat. Az egész alkotói folyamat során nagyon fontos forrás volt a Monty Python, az általuk képviselt angol abszurd humor. Babarci Bulcsú zeneszerzőként ugyanúgy jött velünk ezen az úton, és szépen összeállt a szövete. Emellett nagyon játékos volt az egész, ami a próbafolyamatra is igaz. A főpróbahéten például még az is belefért, hogy csináljunk egy előzetest a darabhoz, ami a mai napig fent van a Youtube-on.
- Melyik évben járunk?
- 2019-ben járunk, az év áprilisában volt a premier a Bóbitában, nagyon jó csillagzat alatt. A darabot hárman játszották. Keresztény Tamás volt Robin Hood, Czéh Dani és Balog Zita Mária pedig sok szerepet vittek. Néha kijöttek a paraván elé, kikiáltóként, óriásbábokkal, vagy zenélni, ez mind belefért. Az egésznek olyan sodra volt, hogy még így is könnyen olvasható és felfogható volt. Volt egy negyedik ember, akit ugyanúgy velünk játszónak tartottunk, Eklics Dani, aki kézre adta a hangszert, a bábot, húzta a függönyt, nagyon fontos hetedik-nyolcadik kéz volt. A Robin Hood elég jó szériát futott, aztán jött a covid, és azzal párhuzamosan a társaság kezdett szétszéledni. Zita Izlandra ment, Eklics Dani Londonba ment egyetemre, Keresztény Tamás pedig a Magyar Színházba szerződött, most is ott van. Így ebben a formában ezt már nem lehetett folytatni. 2020 nyarától művészeti vezető vagyok Szegeden, a Kövér Béla Bábszínházban, ahol szintén nagyon szerettük volna színpadra állítani a darabot. Ez sikerült is Czéh Danival, illetve Kalocsányi Gáborral, aki több évadon keresztül a Bóbitában volt. Akkor Szegeden társulati tagunk volt, ő játszotta Robin Hoodot. Én pedig beálltam Zita szerepeibe. Az egyetlen női karakter a darabban Marion, Robin Hood kedvese, Pécsett Zita játszotta. Kulisszatitok, hogy a nagymonológját úgy adta elő, hogy Keresztény Tamás felállt egy asztalra és mozgatta a bábot, miközben Zita lent a karakter hangját adta. Szegeden ugyanúgy a Robin Hoodot játszó Kalocsányi Gábor mozgatta Mariont, és az az ötletünk támadt, hogy ha már úgyis férfihang fog hozzá társulni, akkor játssza ő Mariont is. Így nekem maradt Tuck barát és Guy of Gisborne szerepe, és néhány más karakteré. Ott Rácz Mihály volt a negyedik ember, aki szintén a bábszínházunk tagja. Szegeden nem tudtuk a bábszínházban játszani a darabot, mert sokkal kisebb a színpadunk, helyette a Szent-Györgyi Albert Agórában adtuk elő, ami nézőtér szempontjából is jóval nagyobb befogadótérrel rendelkezik. Itt kijátszottuk a bérletet hat előadás alatt, majd Pályi János – aki a Bóbita előadásait is nagy szeretettel hívja meg Kaposvárra – két alkalomra elhívta a darabot, az utolsó Robin Hood előadást pedig a Színházi Olimpia záróakkordjaként játszottuk a Magyar Zene Házában. Utána viszont olyan égető hiány maradt bennünk, mert a szegedi előadás pont megérett, amiben a pécsi előadáshoz képest máshol voltak a hangsúlyok. És pont akkor kellett elengedni. Nekem nagy szívszerelmem ez a darab, és nem is szeretném véglegesen befejezni, abszolút életben tartható, nem járt el felette az idő. Nagyon jó látni, hogy a Bóbitában is mekkora szeretet övezi, ez a kiállítás is ezért jött létre.
- Kinek az ötlete volt, hogyan épül fel a kiállítás? Mennyire számít egyedinek, hogy egyetlen darab legyen egy tárlat témája?
- Sramó Gábor ötlete volt, én pedig ennek nagyon örültem. Az a koncepció, hogy ahogy a látogató belép a kiállítótérbe, akkor frontálisan úgy látja, mint ahogy a nézőtérről láthatta a különböző jeleneteket. De mégis alkalmas arra a díszlet, hogy mögé tudjon menni, minden egyes elemet hátulról is megnézhet a szemlélő. A kulisszajárás a szövegkönyvvel kezdődik, a végén pedig ott az ún. „vaspéldány”. Ebben nem csak a szövegkönyv van benne, hanem a plakát és a szórólap is, a fényjelek, a hangos példány, amiben az szerepel, hogy a hangtechnikus mikor adja be a zenéket, valamint tartalmaz egy teljes jelzés-, illetve kelléklistát, valamint azt, hogy mi változott az olvasópróbához képest. De nem csak a szövegnek van egy útja, hanem megtekinthető itt a tervelfogadás, a tervek, a bábok, illetve a korábban említett óriásbábok vagy emberi kesztyűs bábok. A díszlet egy nagyparavánból áll, amiből kigurítható egy másik, de amikor bezárjuk a függönyt, akkor valami miliőt be tudunk oda építeni. Itt mind a három külön-külön megjelenik a kiállítótérben. Az egyik jelenetben János herceg fürdik, ahova teljesen más hátteret raktunk be, ez különállóan megszemlélhető itt. Szerintem nagyon jó lett az összeállítás. Biztos, hogy nem teljesen egyedülálló, de nem egy bevett szokás. Mindenkinek szívből ajánlom, mert aki látta a Robin Hood-ot, annak jó kis csemege, hogy mögé nézhet, illetve Boráros Szilárd és a műhely munkája, mint kiállítási anyag is szépen megállja a helyét.
A "Robin Hood - a kiállítás" című tárlat április 26-ig látogatható a Bóbita Bábszínház bábmúzeumában.
Papp Melinda, a Bóbita igazgatóhelyettese köszöntötte a megnyitó vendégeit
A megnyitón Schneider Jankó, Balog Zita Mária és Keresztény Tamás eljátszottak egy jelenetet az előadásból