Csütörtök este a POTE aulájában felcsendültek a Pannon Filharmonikusok 2010/2011-es évadjának nyitó akkordjai. A zenekart a pécsiek vezető karmestere Peskó Zoltán dirigálta, és a sorozat első vendégművésze is bemutatkozott - Várjon Dénes személyében. A kitűnő zongorista Bartók III. Zongoraversenyében brillírozott, a nagyszámú közönség legnagyobb örömére.

A hangverseny kedves ünnepséggel indult, hiszen átadták az idei év zenekari zenésze díját, melyet most Bujtor Balázs első koncertmester kapott. A díjazott elmondta, hogy az elismerést évente egyszer ítélik oda, és titkos szavazás előzi meg mindezt. A legtöbb szavazatot kapott személy veheti át az oklevelet, melyet pályafutása során mindössze egyszer kaphat meg a zenekar tagja. A kitüntetés odaítélésében egyaránt szerepe van a szakmai és az emberi értékeknek is. Bujtor örült ennek a kedves gesztusnak, hiszen ez a zenekar részéről nem csak elismerés, hanem a bizalom jele is, ami egy ilyen csapatmunkát igénylő műfajnál elengedhetetlen.

A hangverseny programjában elsőként Johann Sebastian Bach - Arnold Schönberg: Esz-dúr prelúdium és fúgáját hallhatta a pécsi közönség. Kevesen tudják, hogy Arnold Schönberg, akinek hangversenyei gyakorta botrányoktól voltak hangosak, akinek élete ihletet adott – bár ő ezt tagadta – Thomas Mann egyik legnagyszerűbb regénye megírásához, aki kiválóan festett és Kandinszkíjjal is kiállított, aki mindmáig az egyik legjobban használható és tanítható zeneelméleti könyveket írta, autodidakta muzsikusként indult, mindössze néhány hónapig tanult ellenpontot. Alapvető zenetörténeti jelentősége a tizenkétfokú komponálás rendszerének kidolgozása és gyakorlata. Minden korszerűsége mellett tisztelettel fordult nagy elődeihez; pl. Bach-orgonaműveket, Brahms-kamarazenét írt át nagyzenekarra. A most felhangzó Bach: Esz-dúr prelúdium és fúga zenekari átdolgozása 1928-ból való.

Ezt követően a szünet előtt Bartók Béla III. zongoraversenyének hangjai csendültek fel. 1945 nyarán, nagybetegen készült Bartók  műve. A zeneköltő késői alkotásaival elérkezett saját klasszicizmusához, gondolatait végtelen egyszerűen, kristálytiszta nyelven fejezte ki. E művekben azokban a magasságokban jár a zenetörténet legnagyobbjaihoz hasonlóan, ahol koruk fölé emelkedve, egyben mégis annak legtisztább eszményeit képviselve találkoznak. Hallgatása közben Mozart tisztasága, Beethoven humánuma is jelen van. A szólista Várjon Dénes (képünkön) zongoraművész kiválóan és nagyon pontosan tolmácsolta a világhírű magyar zeneszerző művét. Ahogy azt a szünetben egy kedves zenebarát megjegyezte - játéka egyszerűen magávalragadó volt, tiszta és mégis egyedi.

A szünet után Beethoven: "Eroica-szimfóniája" szólalt meg. A mű megírását köztudomásúan Napóleon személyisége ihlette. A szerzemény mégsem csupán egy hős, majd császár, majd bukott hadvezér életútjának emlékezete. Amit kifejez, talán maga a hősi sors és az eszme, amelyért hősnek lenni érdemes. Ahogyan mindezt kifejezi, az a szimfóniák történetének páratlan csúcsát jelenti; a zenei szerkesztés olyan tökéletességét, melyet maga Beethoven sem tudott később túlszárnyalni.

Összességében elmondhatjuk, hogy egy kiváló évadnyitó produkciót hallhattunk csütörtök este a Pannon Filharmonikusoktól. A zenekar jól teljesített, Peskó Zoltán magas szinten irányította őket. A vendégművész pedig nem okozott csalódást, a műsor címéhez méltón világszínvonalon interpretálta a híres magyar zeneszerző egyik kiemelkedő művének zongorajátékát.