POSzT: Parasztopera
Bereczki Lajos
Színház
A XI. POSZT egyik nyitó eseménye éppen a vendéglátó Pécsi Nemzeti Színház előadása, a Parasztopera volt. Nem egy simán jó előadás a többi között, kapásból magasra tette a mércét a versenyben álló produkciók előtt. A Pintér-Darvas szerzőpáros munkáját Mohácsi János vitte színpadra - mint annyiszor hatalmas sikerrel.Balladai elemek, drámai kerettörténet, komikus, már-már bohózatba illően humoros helyzetek. Ez jellemzi a darabot, melyhez különös kötőanyagként a klasszikus opera és a népzene furcsa, egymást váltó hangzása társul. A színpadon gondosan válogatott fém és papírhulladék bálák, a játszótér részei, a kórus és a zenekar pódiuma, hol asztal, máskor akadálypálya szerepét töltötte be. A színészek furcsa kettősségét jelmezük is hangsúlyozta, jobb és bal felükön eltért a ruházat a főszereplők egyikénél-másikánál.
Menyasszony a lakodalom előtt ( Györfi Anna, mellette Nyakó Júlia)
Lakodalomra készülnek a földműves családban, fiuk Roland készül elvenni a polgári família sarját Julikát. A lány terhes, így éppen időszerű a frigy. A család nevelt lányát Etelkát is egy füst alatt férjhez akarják adni a részeges állomásfőnökhöz, bár a lánynak ehhez nincs sok kedve, szemmel láthatóan mostohatestvéréhez, Rolandhoz vonzódik, ám nem testvéri szeretettel. Az esküvő napján az állomásfőnök (Köles Ferenc) részegen állít be és durvaságával maga ellen hangolja a násznépet. Az apa (Balikó Tamás) megelégeli az egészet és visszavonja szavát, nem eladó a lány. Ekkor az állomásfőnök kitálal, szóba kerül a földműves család idősebbik fia, aki Svédországba disszidált, vagy netán Amerikába, huszonöt évvel ezelőtt. Részegen elkotyogja, hogy ő találkozott itt egy „kovbojjal”, valamikor régen, aki hasonlított a külhonba szakadt fiúra.
Esketéshez készülődik a pap (Balikó Tamás, Nyakó Júlia, Györfi Anna, Józsa Richárd, Ottlik Ádám)
Előkerül a vasutas által ellopott pénztárca, útlevél, így tagadhatatlan, hogy a tékozló fiú egykor visszatért.
Az esküvő folytatódik, a pap (Ottlik Ádám) felteszi a kérdést, szóljon, aki a frigy ellen tud felhozni valamit. Ekkor omlik össze a menyasszony anyja Tündérke (Csarnóy Zsuzsanna), aki rájön, hogy egykor, fiatalkorában megkívánt idegen nem más, mint ez a „kovboj”, vagyis a másik család idősebbik fia. Ebből a pásztorórából született a menyasszony, így a házasság nem jöhet létre, hiszen a pár unokatestvéri kapcsolatban áll egymással. Már megakadályozhatatlan a szörnyűség, hiszen Julika ( Győrfi Anna) terhes, így kész tény a vérfertőzés. A darab során kiderül, az egykor hazajött fiút (Zajzon Zsolt) az apa (Balikó Tamás) felesége (Nyakó Júlia) szeme láttára fejszével agyonütötte, mert kiderült, hogy a tőlük szállást kérő idegen, akit nem ismernek fel, tele volt pénzzel.
Roland ekkor még nem tudja, hogy vérfertőző a szerelmük (középen Józsa Richárd, balra Nyakó Júlia, Csarnóy Zsuzsanna mellette )
Reménytelen szerelem, vérfertőzés, gyilkosság, súlyos alkoholizmus, minden jelen van egy igazi drámához de mégsem válik véresen komollyá a darab. Furcsán barokkos opera betétek, mai könnyűzenei elemek, népzene, hangszeres játék,vaskos humor, hihetetlen eszközök vonulnak fel. A gyilkos végkifejletnek csattanót a díszletek „hanyattesése” ad, a rozsdás acélfalak durranása jelzi, hogy a drámai vonal itt körbeér. Nincs tovább.
Remek előadást láthattunk, annak ellenére, hogy a színészek nem mindegyike képzett énekes. Ez nem lenne baj, de időnként nem lehetett hallani a szereplőket, ez bizony zavaró volt (főképp Nyakó Júliánál.) Ötletes színpadi elem a keresztben átívelő, járdányi acéllap, melyet ügyesen használtak, mint egy mai gördeszka félcsövet, a művészek. Majd mindenki dicséretet érdemel játékáért, az egykori pécsi direktor Balikó nagyon visszafogottan játszott, ezért külön elismerés neki, hiszen ez a fontos figura, akit alakított bizony ennek az ellenkezőjére is sarkallhatta volna. Györfi Anna sugárzóan menyasszonyos volt, míg a mostohalány Märcz Fruzsina olyan szürke és reménytelen, ahogy a szerep megkívánta, de ő sem játszott rá erre.
Kitűnő alapanyag, nagyszerű rendezés Mohácsi Jánostól, megfelelő szereplőgárda. Ezt nem is kísérhette más az előadás végeztével, mint hosszú percekig tartó vastaps péntek este a PNSZ Kamaraszínházában. Szerencsére ősztől műsoron marad az előadás, így aki most nem tudta megnézni, később még megteheti!
Parasztopera
paraszt opera egy részben
Írta: Pintér Béla – Darvas Benedek
* Anya: Nyakó Júlia
* Apa: Balikó Tamás
* Julika: Märcz Fruzsina
* Roland: Józsa Richárd
* Etelka: Györfi Anna
* Tündérke: Csarnóy Zsuzsanna
* Feri: Ottlik Ádám
* Állomásfőnök: Köles Ferenc
* Az idegen: Zayzon Zsolt
Násznép: Bódis Zsuzsanna, Czéh Dániel, Dargó Szilvia, Fischer Lilian, Inhof Kornél, Kállai Gergely, Lőrincz Adrienn, Papp Krisztina, Rubind Péter, Szabó Erika, Horváth Szabó Gábor
a zenekar tagjai: Szőts Horváth Annamária (csembaló), Csíkvár Gábor (bőgő), Kovács Márton, Murányi Zsófia, Szemző Angéla (hegedű), Rozs Tamás (cselló), Bajzik Éva (brácsa)
súgó: Juhász Piroska
ügyelő: Háber László
asszisztens: Markó Rita
jelmez: Remete Kriszta
díszlet: Mohácsi András
zenei vezető: Kovács Márton
koreográfus: Bodor Johanna
* rendezte: Mohácsi János
játékidő: 1 óra 30 perc (szünet nélkül)
Archívum
Hozzászólások
Sajnos a történet sem teljesen így zajlik, a két fiatal színésznő nevét pedig következetesen felcseréli a cikk írója: a menyasszonyt Győrfi Anna, a mostohalányt Märcz Fruzsina játsza.
Remélem tényleg láthatjuk még ősszel a darabot!