 Az információs és tudásalapú társadalom egyik alappillére a könyvtár, ki kell vinni azt a falak közül és a szolgáltatásokat a lehető legközelebb juttatni az olvasókhoz – mondja Miszler Tamás, a Csorba Győző Könyvtár igazgatója (képünkön, fotó: PFZ). Az intézményvezetővel az idei év feladatairól és a várhatóan mozgalmas jövőről beszélgettünk.
 A Bóbita Bábmúzeum új kiállításán Orosz Klaudia Jászai Mari-díjas tervező munkásságának „töredékei” tekinthetők meg. Az egy híján húsz előadás bábjait, díszletelemeit vagy éppen terveit bemutató tárlat bepillantást nyújt nem csak a különböző bábos műfajokba, de az alkotó lelkébe is. Lapunknak maga a tervező tartott tárlatvezetést. (Fotók: Mizerák Andrea)
 Változik-e a hős útja, ha változnak a mesék. Piroska és a farkas, Szélike királykisasszony, A só, mind megannyi mese és mesehős a Grimm testvérektől, Benedek Elektől, vagy a Magyar Népmesékből. Újabban hódít a Bogyó és Babóca, a Jégvarázs, Lackfi János, Nagy Bandó András vagy a Táncoló talpak meséje is. Van-e különbség a mesék hatásában, a mesehősök és a mi élet utunk között, illetve mi a szerepe a család saját meséjének, kérdeztem dr. Kádár Annamária pszichológust a Babes Bolyai Egyetem adjunktusát.
Egy olasz fagottművész, aki a zenélés mellett örömmel és önkéntesen segíti az olasz kéttannyelvű gimnázium tanulóinak a nyelvismeretük tökéletesítésében. Ismerjék meg közelebbről Alessandro Bravint!
 A kutatók sokat foglalkoznak a fiatal generációk sajátosságaival. Számtalan tanulmány, előadás születik az x, y, z, sőt már az alfa generációról is. Az idősek általában csak akkor kerülnek középpontba, ha valamilyen őket jellemző új betegség, vagy a betegségekre adható kezelések, gyógyszerek jelennek meg a piacon. A sztereotípia az, hogy vagy aktívak, amíg önellátóak, netán a családban még hasznukat látják a fiatalok, vagy szenilis, demens, nehéz esetek.
|
|
|
|
|
|
26. oldal / 35 |
