Rájár a rúd mostanság az art mozikra, két fővárosi intézmény, a Kino és a Tabán további léte júniusban komoly veszélybe került, mivel támogatás nélkül nem tudják fenntartani magukat, így kilakoltatás vár rájuk. Pécs egyetlen művész mozijának háza táján néztünk szét – az ő filmjük vajon pereghet-e tovább.
Az említett budapesti mozik fizetési felszólítás kaptak az ingatlanok tulajdonosától, a Budapest Film Zrt.-től. A bérleti díjakat ki kell fizetni, ellenkező esetben kipenderítik az üzemeltetőket – a baj csak az, hogy nincs miből, hiszen támogatásban nem bízhatnak, költségeiket pedig nem sikerült kellő módon csökkenteni, így tartozást halmoztak fel. A Kino közleményben kért segítséget, azóta pedig tárgyalásokat folytatnak az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalappal, a Cirko-Gejzir Mozi pedig egy heti bevételét ajánlotta fel nekik, amíg a probléma meg nem oldódik – erre június utolsó hetében van esély.
Az art mozik nem mellesleg országszerte küzdenek hasonló problémákkal, az Apolló Mozi is épphogy kigazdálkodja a fennmaradáshoz szükséges összeget. Vezetője, Varga Gabriella elmondta, egy mozi nem tudja magát pusztán a bevételekből fenntartani, ezért van szükségük támogatásra. Nekünk meg, tegyük hozzá, az art mozikra, elvégre a kultúra szerves részét képezik az egész országban, nem csak a Kultúra – nagybetűs – Városában.
„A Nemzeti Filmalap gyorssegélyére március óta várunk, most pedig végre megkötöttük erre a támogatásra a szerződést. Ennek megfelelően júliusban az összeg felét megkapjuk, ha minden jól megy. Úgy számoljuk, ebből kifizetjük majd az elmaradt kölcsöndíjakat, a bérleti díjakat, a béreket” – összegezte a mozivezető, megnyugtatva kollégánkat, hogy egyelőre nem fenyegeti bezárás veszélye az intézményt, de minden csak a remény ingatag lécén táncol.
„Azért fáj az összes mozinak a támogatás elmaradása, mert több ilyen kis mozi van, amelyeket nem lenne nehéz megsegíteni havi párszázezer forinttal. Ezzel a segítséggel az érdemi munkára tudnánk koncentrálni, és nem azzal foglalkoznánk, hogy milyen energiatakarékos izzót hová tehetünk, meg megvehetjük-e egyáltalán. Minden forint számítana” – véleményezte Varga.
Az Apollo bevétele egyébként úgy egymillió forint körül mozog havi szinten, bár ez a szervezett programok és a rezsiköltség ingadozása mentén lehet olykor kevesebb vagy sokkal több is. A pénzt pályázati pénzekből szerzik, amelyet mondjuk az adott nyertes program csuklóból fel is emészt, ezért a francia Europa Cinemas szervezet – melynek a pécsi mozi is tagja – éves támogatására támaszkodnak elsősorban. A boldog békeidőkben még lehetett számítani vetítések után kapott normatív támogatásra is, de ez a forrás két és fél éve elapadt.
Igény határozottan van az art mozikra, még ha nem is tízezrek tolonganak „műanyag” szendvicsekkel, vizezett kólával és ipari mennyiségű pattogatott kukoricával kezükben, egyeseknek igenis szórakozást jelent az effajta vizuális kultúra. Varga Gabriella számításai szerint, bár nagyon nagy a szórás a nézőszámot illetően, havonta úgy ezer-ezerhétszáz ember náluk néz filmet.
„ A miénk nem egy popkultúra, de éppen ettől jó. Ha csak egy réteget érint, akkor máris hagyjuk veszni? Milliók nem fognak sírni a mozik után, de akiknek ez számít, azoknak fontos, hogy megmaradjanak e helyek. Az Apollóban pedig olyan filmeket vetítünk, amelyek mondanivalójukat tekintve az élethez is fontosak” – zárta sorait.
Az Apolló nyárra idén is bezár, lévén az emberek ilyenkor el-elmaradoznak a jó időnek és szabadtéri programoknak köszönhetően, de szeptembertől újra betekerik a filmeket, ha addig egyéb krach nem üt be.
Hozzászólások
Ráadásul egy-egy elmutyizott beruházásból lecsöpögő pénzmennyiségbő l szépen jutna ezekre is.
Az art mozik nézőszáma lehet, hogy kevesebb, de itt nem is ez a fő cél..., pontosan az, hogy az igényes filmekre kíváncsi emberek is megkapják azt a szellemi táplálékot amire vágynak. Az Andy Vajna által vezetett alap mindössze ennyit tud? Akkor ezt egy itt élő is képes lett volna vezetni, hiszen a semmittevésben jók vagyunk.