"Kedves Kisnagysád!" Ezzel a megszólítással még nagyanyáink is kaphattak képeslapokat akkori ifjú hódolóiktól. A Várostörténeti Múzeumban szeptember 30-án nyílott kiállítás eme múlt század eleji-közepi kordokumentumokból szemezget.
A szecesszió, a szocializmus és világháborúk idÅ‘kszaka adnak randevút egymásnak magánemberek által írt képeslapokon. Az ezeket a míves kordokumentumokat bemutató kiállítást a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgató-helyettese, Walterné Müller Judit és a Magyar Posta Zrt. pécsi területi igazgatója, dr. Horváth Sándor nyitotta meg. A Várostörténeti Múzeum emeletén látható tárlaton egy egészen más világ nyílik meg elÅ‘ttünk. Kisebb-nagyobb festmények, dombornyomott papírok, archív fényképek. Ezeket ma már nyugodtan kezelhetjük műalkotásokként. Ha a rajtuk levÅ‘, egymásnak szánt üzeneteket is elolvassuk, a magyar nyelv ma már letűnt korszakának gazdagságával találkozunk, amikor az emberek kellÅ‘ tisztelettel és udvariassággal szólították meg egymást és a szerelmesek is teljesen máshogy szólították meg egymást a nyílt levelekben. Ezeket akár 70-80 év távlatából elolvasni és gyönyörködni a képeslapok míves kidolgozásában igazi élményt jelent.
Míves tollal, míves betűkkel
Az igazgatóhelyettes asszony ki is fejezte aggodalmát, hogy vajon a mi digitális, virtuális korunkból fennmaradt dokumentumokat vajon hogyan fogják értékelni 100-150 év múlva. Hiszen ma már nagyon kevés kézzelfogható kommunikációs lenyomatot használunk. Az MMS-eket és az SMS-eket, valamint az emaileket elnézve, amik rohamgyorsasággal váltották le a képeslapokat, vajon milyen tárlatokon fogják mutogatni az akkori muzeológusok? Ha egyáltalán megÅ‘rzi Å‘ket bármilyen archívum...
Na de hagyjuk a jövÅ‘t, csodálkozzunk el a múlt szépségein, mert érdemes.
Dr. Horváth Sándor kultúr- és technikatörténeti elÅ‘adásában mindent megtudhattunk a képeslapokról
A posta igazgatója megnyitóbeszédében nagyon részletes történeti áttekintést nyújtott az összegyűlt hallgatóságnak. Kiderült, képeslap "csupán" 150 éves múltra tekint vissza: 1865-ben engedélyezték elÅ‘ször a nyitott formában, nem lezárt borítékban továbbított üzenet küldését. Egy közgaszdász pénzügyi számítása nyilvánvalóvá tette: a levelek egyharmada olyan pár soros szöveget, üzenetet tartalmaz, hogy nem érdemes értük levélpapírra költeni. Természetesen világszabadalom nem lehet magyar név nélkül: Gervay Mihály, az akkori postaigazgató vezette be a postai termékek közé, nem kis haszon reményében, az elsÅ‘, ekkor még nem képes, levelezÅ‘lapot pedig 1869. október 1-én bocsátották ki, magyar és német nyelven. EbbÅ‘l a termékbÅ‘l tízezer darabot adtak el, 1873-ban pedig már 6 és fél millió darabot forgalmaztak, ami mai szemmel nézve is teljesen tiszteletre méltó szám. A levelezÅ‘lap megjelenése után alig egy évvel egy északnémet papírkereskedÅ‘ egy képpel is kidíszitette a levelezÅ‘lapot, így született meg az elsÅ‘ képeslap. Adja magát a kérdés: mit ábrázolt az elsÅ‘ ilyen termék? Ne egy békés, idilli tájra, vagy ártatlan gyermekre, esetleg egy vidám életképre gondoljunk, a kép tárgyát a hazafias lelkület ihlette: egy tüzért és az ágyúját láthatjuk ezen az elsÅ‘ fecskén. Az ok egyértelmű volt, akkor zajlott a porosz-francia háború. A nagy fegyveres konfliktusok idején késÅ‘bb is nagyon népszerűek voltak a képeslapok, a családdal való kapcsolattartás egyetlen eszközeként.
A korszak egyik nyelvi lenyomata
A képeslap azonban nem úgy nézett ki, mint ahogy most ismerjük. Az elsÅ‘ idÅ‘kben nem létezett az, hogy kettéosztották a lapot, és az egyik felére a címzett, a másik felére a magánközlemény került. Ezek fokozatosan alakultak ki. A nyomdatechnika fejlÅ‘dése és a különféle innovációk olyan képeslapokat szültek, amelyeken a nézési szögtÅ‘l függÅ‘en változott a rajtuk látható ábrázolás.
Az egykori divat is nagyon szépen követhetÅ‘ a képeslapokon
Ma már egyáltalán nem keresett termék a képeslap, még karácsonyra, illetve húsvétra se nagyon küldünk a jóbarátoknak, távol lakó családtagoknak semmilyen üdvözlÅ‘lapot, azonban az 1970-es évek végéig, 1980-as évek elejéig nagyon sokat vásároltak, fÅ‘ként kirándulásokról, nyaralásokról, táborból küldtek haza alkalmanként egy-egy lapot. Ez akkor hozzátartozott az alapvetÅ‘ kommunikációhoz és az illem is így kívánta meg. A mobil és az internet korában már csak azért is érdemes gyűjteni ezeket a gyönyörűen megmunkált színes vagy fekete-fehér, esetleg festett fotókat, kisméretű festmények reprodukcióját, mert visszahozzák a már letűnt idÅ‘ket.
A kiállítást megtisztelte Tóth Tibor, pécsi képeslapgyűjtÅ‘ is, aki 40-50 éve kezdte el ezeknek a kordokumentumoknak a gyűjtését. Elmondta, most már egy idÅ‘ óta elsÅ‘sorban pécsi témájú lapokat gyűjt, hozzávetÅ‘leg háromezer darab van a birtokában. "Száz évvel ezelÅ‘tt a város egy békés, nyugodt hangulatot árasztó hely volt, a késÅ‘bb készülteken pedig Pécs és persze a nyomdatechnika fejlÅ‘dése követhetÅ‘ párhuzamosan nyomon." Minden apró részlet izgalmas lehet: az épületek kinézete, a képeslapon szereplÅ‘ emberek ruházata, a régi gépjárművek, tömegközlekedési eszközök. EzekbÅ‘l kiolvasható a város története. Hozzátette, pécsiként pécsi képeslapot a legnehezebb gyűjteni, ugyanis a turisták annak idején elkapkodták és az ország vagy a világ különbözÅ‘ városaiba adták fel Å‘ket. Ezért kihívás is ez a hobbi, igazi kincskeresés. Ma már furcsának tűnhet, de egy évszázaddal ezelÅ‘tt a pécsi képeslapokon nem csak a Széchenyi tér, hanem a bányák, üzemek is szerepeltek, a gyűjtÅ‘ az ezeket ábrázoló képeslapokat tartja számára a legkedvesebb daraboknak, hiszen egy korszak lenyomataiként értelmezhetÅ‘k.
Tóth Tibor elsÅ‘sorban pécsi témájú képeslapokat gyűjt
Érdemes ellátogatni a Várostörténeti Múzeumba és végigböngészni a kiállítást, elolvasni az egykor írott rövid üzeneteket; egy kulturálisan és nyelvileg sokkal gazdagabb világba kaphatunk általuk betekintést. Az igazgató-helyettes asszony hozzátette: talán a kiállításon ránk törÅ‘ nosztalgikus hangulatban meg fogunk vásárolni egy-egy képeslapot is és amit eredetileg emailben vagy SMS-ben akartunk elküldeni, megfogalmazzuk ezen a postai terméken is és elküldjük a szerettünknek, ismerÅ‘sünknek.
A Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztályának képeslapjaiból nyílt kiállítás megtekinthetÅ‘: 2011. szeptember 30-2011. december 23.
Nyitva tartás: Kedd-szombat 10-16 óráig, hétfÅ‘ szünnap
Hozzászólások