Emlékév Gebauer Ernő tiszteletére

Kezdőlap > Kultúra > Képzőművészet > Emlékév Gebauer Ernő tiszteletére

Emlékév Gebauer Ernő tiszteletére

2012. január 18. szerda, 08:08 Képzőművészet
PDF

A pécsi neves festÅ‘művész, Gebauer ErnÅ‘ születésének 130., valamint halálának 50. évfordulója kapcsán pécsi civilek, a Káplár László Alapítvány és a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter 2012-ben Gebauer ErnÅ‘ Emlékévet hirdet. A szervezÅ‘k szándéka szerint az év során megvalósulna egy emlékkiállítás is Gebauer műveibÅ‘l, amihez pécsi városlakók és gyűjtÅ‘k segítségét kérik. (A képen a Replayben - az egykori Nagycsemegében - található Gebauer festmény részlete, az aláírásával.)

 

A kettÅ‘s évforduló apropóján a szervezÅ‘ civilek ez évben több programmal készülnek megemlékezni Gebauer ErnÅ‘ életérÅ‘l és munkásságáról. Az emlékévben a Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány és a Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter több civil önkéntes segítÅ‘vel közösen a festÅ‘művész műveibÅ‘l és hagyatékából idÅ‘szaki kiállítást szervez Pécsett.

 

Weinreich László, a Pannon Klassz Kulturális Klaszter klasztermenedzsere ismertette az Emlékév fÅ‘bb programjait

 

Még 2011 Å‘szén egy Gebauer ErnÅ‘ iránt elkötelezett magánszemély birtokába került a festÅ‘ hagyatéka. Ez indította el az emlékév ötletét. Az ötletet tett követte, s az önkéntesek; L. Csépányi Katalin, Komlós Attila, Márkus István és Weinreich László gondolataiból elindult a Gebauer Emlékkiállítás szervezése, elÅ‘készítése. Az alapot képezÅ‘ és az életrajzi dokumentumokkal gazdag hagyaték, Gebauer pontos és precíz feljegyzéseivel együtt jól körülhatárolja és mutatja a kialakuló kiállítás tematikáját, területeit.

A megvalósító civilek (balról jobbra): Komlós Attila, L. Csépányi Katalin, Bandi András, Márkus István

 

A várost és egész Baranyát behálózzák Gebauer művei. Talán nem is sejtjük, de a híres festÅ‘ képeivel találkozunk, ha belépünk a Dzsámiba, a Xavér templomba, a TemetÅ‘kápolnába, a Nagy Lajos Gimnáziumba, illetve a pécsi mozikba: az Urániába, az Apollóba és a volt Park moziba. SÅ‘t, a "Nagycsemege" (jelenleg Replay Café&Restaurant) falait is Gebauer alkotása díszíti. Olajfestményei, linómetszetei, rajzai, vázlatai ma közgyűjtemények értékes darabjai, valamint magánszemélyek tulajdonában vannak. Vallási témájú freskói és seccói 57, elsÅ‘sorban pécsi, baranyai és Tolna megyei templomban csodálhatók meg, de ha valakit a távoli Norvégiába vezérel a jószerencse, egy 20. század elején épült fatemplomban is az Å‘ munkáját fedezheti fel. A környékbeli templomokban megtalálható Gebauer freskókról, festményekrÅ‘l Komlós Attila az idei év során fotókat készít, melyeket majd egy fotókiállítás keretében tárnak a Klaszter tagjai a nagyérdemű elé.

 

Gebauer templomi seccot készít

 

Március 24-ére, a festÅ‘ halálának ötvenedik évfordulójára a civilek saját szervezésű megemlékezést terveznek és már szóbeli megállapodás történt egy pécsi kiállítóhellyel, amely egy tematikus, idÅ‘szakos kiállítást fogad be. Az idei év tavaszára tervezett emlékkiállítás kivitelezésében a pécsi városlakók és gyűjtÅ‘k segítségét kérik a szervezÅ‘k, hiszen a hagyaték anyagán kívül számos olajfestmény, egyházi témájú festmény, tájkép, pécsi témájú festmény, portré, linómetszet, exlibris és kisgrafika található pécsi és pécsi kötÅ‘désű magánszemélyek tulajdonában, melyeknek egy közös kiállításon történÅ‘ bemutatását tervezik a szervezÅ‘k. Az emlékév szervezÅ‘i kérik azon magánszemélyek jelentkezését, akik birtokolnak bármilyen Gebauer ErnÅ‘höz kötÅ‘dÅ‘ tárgyat, alkotást, - és azt szívesen kölcsönzik az emlékkiállítás idejére, hogy jelezzék ezt a szervezÅ‘k felé (L. Csépányi Katalin, Tf.: +36-30-575-3997, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ). Jelenleg öt festménnyel és tizenegynéhány linometszettel rendelkeznek, de már ígéretet kaptak a Janus Pannonius Múzeumtól is, hogy a kiállításukra megkapják tÅ‘lük Gebauer alkotásait.

 

A festÅ‘ modelljével

 

A szervezÅ‘k az emlékévet szemléletformálási szándékkal szervezik, fel szeretnék hívni az itt lakók és ide látogatók figyelmét arra a kulturális gazdagságra, ami mellett - mivel nem tudunk róla - elmegyünk szó nélkül. Pedig Gebauer és munkássága megérdemelné, hogy Pécs nevezetességei közé bekerüljenek alkotásai. A Pécsi Riport az elÅ‘készületek elÅ‘rehaladtával beszámol az Emlékév eseményeirÅ‘l.


 

Gebauer ErnÅ‘ 1882. január 17-én született Hartbergben, Ausztriában osztrák apa és magyar anya gyermekeként. Édesapja, Gebauer Gusztáv erdÅ‘mérnök Å‘sei között több kiváló művész volt a festészet és a zene területén. Édesanyja, Siebenlist Mária nagyváradi születésű volt, Szegeden nevelkedett.
Gebauer ErnÅ‘ még Grazban lett kisiskolás, majd Pécsett tanult. Az érettségi vizsgát a királyi fÅ‘reáliskolában (a mai Széchenyi Gimnáziumban) tette le 1901-ben. Ezt követÅ‘en Budapesten tanult, az Országos M. Kir. Mintarajziskola és RajztanárképzÅ‘ növendékeként. A rajztanári képesítés megszerzését követÅ‘en négy évig a KépzÅ‘művészeti FÅ‘iskola továbbképzÅ‘ művésznövendéke volt Székely Bertalan tanítványaként. Mint festÅ‘növendék többször vett részt olaszországi tanulmányúton, a mesteriskola befejezését követÅ‘en is egy évet tartózkodott Itáliában.


Családi fotók

 

Székely Bertalan tanítványának kompozíciós érzékét igen nagyra értékelte. A mester meglátása végigkísérte Gebauer ErnÅ‘ egész életét, freskók és seccók sokaságát alkotta: összesen négyezer négyzetméter falfelületet festett meg. ElsÅ‘ alkotása a pécsi Xavér templom oltárképe volt, ezt még rajztanárnövendék korában kezdte el.
Pécsre visszatérését követÅ‘en igen izgalmas feladat várt rá: az Apolló mozi falfestményeit készítette 1911-12-ben. (A másik két késÅ‘bb épült pécsi mozi seccói is tÅ‘le származnak: 1921-ben a Park mozié, 1936-ban pedig az Uránia mozié.)
1911-tÅ‘l sorra következtek a templomi faliképek: freskók, seccók – a saját összeállítású jegyzéke alapján összesen 57 templomban látni a keze munkáját.
Utolsó templomi faliképe 1961-ben készült Kátolyban, azaz 79 évesen is állványokon, létrán alkotott.
1952-ben festette a pécsi „Nagycsemege” faliképeit, majd 1955-ben a Nagy Lajos Gimnázium diákságának ajándékként az elsÅ‘ emeleti háromrészes freskót. Ezt követÅ‘en készült el a Zrínyi freskó, a pécsi közgazdasági technikumban.


A Replayben található kép részlete

 

A faliképeken kívül a hagyományos festÅ‘művészi alkotások is sorra kerültek ki a keze alól. Több mint ötvenéves munkássága alatt portrék, városképek, tájképek készültek, valamint festett életjelenetet vásári forgatagról, külszíni bányajelenetrÅ‘l, viharról.
Az 1960-ban született Az Apokalipszis lovasai című alkotása a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. A Szépművészeti Múzeum az új magyar képtár számára vásárolta meg egy havas pécsi tájképét. A Janus Pannonius Múzeum tulajdonában is van több alkotása.

 

Pécs fÅ‘tere is megihlette a művészt


A grafikai munkássága is szerteágazó volt: tervezett ex libriseket, bélyegeket, könyvborítókat (például bátyja feleségének, Mollináry Gizella írónÅ‘nek több könyvéhez), illusztrált pécsi könyveket, egyházi kiadványokat. Az 1925-ös genfi eszperantó világkongresszuson részt vett, az erre az alkalomra általa készített eszperantó képeslapok bejárták az egész világot.
A festészet mellett oktatott is. Bár hivatásos pedagógus nem kívánt lenni, életét mégis végigkísérték a tanítványok: 1919-tÅ‘l működtetett festÅ‘- és rajziskolát, s még az ötvenes évek végén is számos pécsi fiatal hozzá járt tanulni. Volt, hogy egyszerre három festÅ‘iskolát vitt: a városit, a szabolcsi bányászokét és a vasutas festÅ‘iskolát.

 

Családi levelezésében is foglalkozott a város ügyeivel


Felesége norvég volt. Ingeborg miatta vállalta a nélkülözést: ugyanis Gebauer ErnÅ‘ nagy szegénységben élt – sokat dolgozott, de kevés pénzért. „A végtelen szerénység jellemezte. Egy ennyire hiúság nélküli emberrel még soha nem találkoztam.” – vallott Gebauer ErnÅ‘rÅ‘l halála után a felesége.
Gebauer ErnÅ‘ élete összeforrt szeretett városával, Péccsel. A város köztiszteletben álló polgára volt: festÅ‘művészi munkája, művészetszervezÅ‘ tevékenysége, oktatói munkája mellett kedves és szerény személye tette népszerűvé. Életében három egyesületnek volt tagja: a Mecsekért Egyesületnek, az ÁllatvédÅ‘ Egyesületnek és a Pécsi Művészkörnek – természet, állatok, művészet töltötte ki az életét.
1962. március 24-én, 80 évesen hunyt el Pécsen. Sírja a Pécsi KöztemetÅ‘ben található, 50 éve egy volt tanítványa gondozza azt.

 

Hozzászólások

 
0 #1 kisslaki lászló 2012-01-18 15:26
Most aztán igazán sajnálom Kedves Kati és Kedves Attila, hogy még egy icipici Gebauer freskóval sem büszkélkedhetek idehaza. Már rögvest küldeném falastól. Sok sikert kívánok a szervezéshez és a munkához.
Idézet
 

A hozzászólásokat lezártuk. Nem küldhet több hozzászólást.

Hirdetés
Hirdetés