Május 4-én Vincent van Gogh feketén – fehéren cÃmmel új kiállÃtás nyÃlt a pécsi Vasváry-házban. A tárlaton a világhÃrű művész 1877-1890 között készült ötven heliogravűrjét (fénynyomatát) csodálhatjuk meg. A kiállÃtás május 5-tÅ‘l október 31-ig tekinthetÅ‘ meg.
Â
Ahogy a polgári rétegekben növekedett az igény, hogy neves művészek eredeti képeit birtokolják, úgy növekedett az igény a nyomdagrafikai művek iránt, mely a művészek számára további lehetÅ‘séget nyitott műveik terjesztésére, és további megélhetési forrást is biztosÃtott.
A különbözÅ‘ nyomdatechnikák soraiban (rézmetszet, fametszet, rézkarc, litográfia, majd szitanyomás és offsetnyomás) a heliogravűr különleges szerepet játszik. Az aquatinta vagy foltmaratásos eljárás továbbfejlesztéseként jött létre, és az egyes motÃvumok exakt ábrázolását biztosÃtja. Párizsban és Londonban már az 1850-es években megjelentek az elsÅ‘ heliogravűr nyomtatások. Amand Durand, korának vezetÅ‘ francia rézmetszÅ‘je kifejlesztett egy eljárást, mely által a tönkrement vagy eltűnt rézlemezek restaurálhatóvá, ill. rekonstruálhatóvá váltak.
Ugyanakkor a kor fényképtechnikájához hasonlóan itt is felmerült a probléma, hogy hogyan lehet a fekete- és szürkeárnyalatokat úgy visszaadni, hogy a képek minősége egy magas nyomásszámnál is megmaradjon. A fennálló aquatinta technikát a cseh festő, fényképész és grafikus Karel Klic (1841 –1926) fejlesztette tovább. Klic 1879-ben fejlesztette ki a heliogravűr azon eljárási formáját, melyet ma is ismerünk.
A pécsi kiállÃtás anyagáról
A Vincent van Gogh feketén – fehéren cÃmű kiállÃtáson megtekinthetÅ‘ rajzokat Hydde Nieland (1853 – 1931) műgyűjtÅ‘ 1892-ben vásárolta a hágai van Gogh-kiállÃtáson. Az itt kiállÃtott heliogravűröket az utrechti Versluys en Scherjon nyomda készÃtette 1905-ben a dodrechti múzeum megnyitójára, de a gyűjtemény sosem került árusÃtásra. Ez az elsÅ‘ portfólió van Gogh heliogravűrjeibÅ‘l, melyet kizárólag magánhasználatra készÃtettek.
Az 1877 és 1890 közötti idÅ‘szakban Vincent van Gogh több mint ezer rajzot készÃtett. Mivel a művész számára a rajzolás nem csak idÅ‘töltésnek számÃtott, hanem a saját művészi készségeit fejlesztÅ‘ eszköznek is, általánosan feltételezhetÅ‘, hogy ennél még jóval többet rajzolt. A legtöbb vázlat elveszett, valószÃnűleg a művész maga semmisÃtette meg Å‘ket.
Van Gogh rajzait nagyra becsülik műértÅ‘ körökben, mert egy bizonyos archetipikus feszültséget hordoznak kompozÃciójukban. KülönbözÅ‘ eszközökkel kÃsérletezett: grafittal, vörös krétával, szénceruzáva, fekete és kék krétával. Néha kevert technikával is dolgozott. AmÃg olajfestményeire az intenzÃv fények és erÅ‘s szÃnek jellemzÅ‘ek, addig a rajzok esetében nem vonják el a szÃnek a közönség figyelmét.
Sok rajz egy olajfestmény vázlataként készült, néhány csupán saját készségeit fejlesztÅ‘ tanulmányként, egyeseket pedig olajfestményei alapján készÃtette, hogy Ãgy leveleiben megmutathassa öccsének az elkészült képeket.
Van Gogh rajzai olyanok, mint egyfajta szemek, melyek látják és felismerik a világot, olajfestményei pedig a világnak egy olyan szépségét ábrázolják, amilyennek lennie kéne. A művész festményei mára nagyon népszerűek, ugyanakkor van Gogh egyben a rajzolásnak is nagy mestere volt.
A megnyitó ünnepségen Bognár László, Pécs MJV Kulturális és Köznevelési Bizottságának elnöke mondott köszöntÅ‘ beszédet. Miután méltatta a világhÃrű alkotót és a különleges kiállÃtást, kifejtette, hogy a tárlatnak otthont adó Janus Pannonius Múzeum rendelkezik a vidéki múzeumok közül a legjelentÅ‘sebb gyűjteménnyel, nagyon jelentÅ‘s az intézmény a megyeszékhely művelÅ‘désében, tudományos életében, s a közösségszervezésben betöltött szerepe. Ez jelenti az alapját annak az összesen több mint kétmilliárd forintos támogatásnak, amellyel a pécsi múzeumhálózatot fejlesztik a jövÅ‘ben.
A Vincent van Gogh feketén – fehéren cÃmű kiállÃtás – melyen a világhÃrű művész 50 heliogravűrjét csodálhatjuk meg – május 5-étÅ‘l 2017. május 5-tÅ‘l október 31-ig tekinthetÅ‘ meg a pécsi Vasváry-házban (Pécs, Király u. 19.) keddtÅ‘l szombatig 10 és 16 óra között.
Forrás: JPM
Hozzászólások