Azt már megszokhattuk a Bóbita Bábszínház társulatától, hogy mindig különleges produkciót nyújt közönségének. Február 11-én egyik tagjuk, Károlyi Szabolcs azonban egyenesen bábszínház-történelmet írt. A Csalafinta Karagöz című darab görög árnyjáték-komédia, amit a mediterrán országtól északra nem láthatott a nagyérdemű. (Képünkön Karagöz épp a török szultánt veri át.) (Fotók: Horváth Csaba).

Mi történjen a város sütödéjével, ha az üresen áll? Működtessük becsületesen, vagy adjuk el a berendezéseit egy ócskásnak? Esetleg készítsük el benne mások ételeit, és lakjunk jól belőle? Ha mindezt egy vérbeli görög csalóra bízzuk, nem kérdés mi lesz belőle…A mediterrán vidékről származó árnyjáték-komédiánkból megismerhetjük Karagözt és családját, barátait, ellenségeit, és persze az igazi görög sziesztát!

Jellemző életkép: Karagöz sziesztázik, miközben a csellel eltulajdonított étkek sülnek a sütödében

A csodát a Bóbita fiatal művészének, Károlyi Szabolcsnak köszönhetjük. Az úriemberben nem csupán Karagöz történetének egyik főszereplőjét, hanem a darab rendezőjét, sőt az eredeti görög szövegkönyv fordítóját is tisztelhetjük.

- Én most találkoztam először Karagöz történetével, de úgy tudom, a figura már az Oszmán Birodalomban felbukkan. Mesélnél Karagöz világáról?

- Jól tudod, a „hős”, mint árnyjátékfigura a 16. század környékén érkezett török területre. Ott megkapta a Karagöz („feketeszemű”) nevet és a török hódítások során került át Görögországba. Görögországban a 19. században kezdték el játszani. A nevét görögösítették, pár szereplőt megváltoztattak benne, belerakták saját népi értelmezéseiket. A társadalmi szerepben is történt változás, ugyanis a török változatban Karagöz díszes, ottomán népviseletben pompázik, a görögöknél viszont szegény, nincstelen család sarja, aki toldozott-foldozott ruhákban jár. Ráadásul kapott egy nagy orrot, egy púpot a hátára, és egy hosszú kezet, amivel a neki nem tetsző török és albán úrfikat el tudja páholni. Ami viszont változatlan, azok a képtelen történetek, füllentések, amin kicsi is nagy egyaránt derül évszázadok óta.

A bábszínház-történelmi produkció színpadra álmodója, fordítója, főszereplője: Károlyi Szabolcs

- Hogyan találtatok egymásra?

- Karagözzel, vagy görög nevén Karagiozisszal, úgy találtunk egymásra, hogy az én ereimben anyai ágon görög vér csörgedezik, és nagyon szerettem volna egy olyan darabot színpadra állítani, amivel tiszteleghetek gyökereim előtt. Sokat gondolkodtam rajta, hogy mit válasszak. Akármilyen görög népmesét színpadra állíthattam volna egy megszokott technikával, de mégis valami különlegességet szerettem volna, amire még nem volt példa. Nem csak hogy Magyarországon, de Görögországon túl nem is nagyon vitték sehova a történeteket. Ekkor jutott eszembe, hogy egy árnyjátékot kell csinálnunk, méghozzá egy Karagiozisz játékot, mert így Közép-Európában, de nyugodtan mondhatom, hogy egész Európában egyedülállóak leszünk vele.

- Mesélnél a technikáról? Hogyan állítjátok színpadra a furfangos hős történetét?

- Van egy 4 méter hosszú és 130 cm magas kifeszített fehér vásznunk. A vászon mögött, tehát azon az oldalon, amit a közönség nem lát, végigfut egy fényfüzér, amin fehér, kék illetve piros izzók lógnak. Ez a vászontól nagyjából 20-25 cm-re van. Ennek az a szerepe, hogy csak az válik láthatóvá, ami a vászon és az izzósor között van. A vászonra ráfeszítve mozgatjuk az üvegfestékkel gazdagon kifestett, 1 mm vastag PVC bábokat. Mindehhez hozzátartozik egy speciális mozgatópálca, amit Görögországban készíttettünk el és onnét rendeltünk meg. Ez a bábnak nagyon fontos része, ugyanis játék közben forgatjuk a figurát, nagyon hirtelen, csapó mozdulatokkal.

A színfalak mögött. Karagöz pihenés közben is minden bizonnyal újabb füllentésen töri a fejét...

- Gondolom, a Karagöz történeteknek százféle változata van. Te egy konkrét darabot fordítottál le és állítottál színpadra, vagy inkább improvizációról beszélünk?

- Ez érdekes dolog, mert egy létezőt fordítottam le. Nem volt egyszerű dolgom, ugyanis kaptam egy 70 oldalas szövegkönyvet, görögül, amit lefordítottam.  Ebből kellett egy olyan előadást létrehozni, ami belefér háromnegyed órába. Rendesen meg kellett húznom, a vége 24 oldal lett. Hozzá kell tenni, hogy ezek a játékok soha nem voltak szövegkönyvhöz kötve. Gyakran sötétedéstől hajnalig játszották piactereken, kikötőkben. Volt ugyan egy sablonszövegük, de úgy kell elképzelni, hogy egy három-négy órás előadáshoz mellékeltek egy fél oldalnyi szöveget, amiben csak a kerettörténet volt leírva. Ezen kívül mindent az improvizációra bíztak. Ezt is megcsinálhattuk volna, de inkább arra gondoltam, hogy konkrétan egy olyan előadást állítsunk színpadra, amin Görögországban nagyon sok ember felnőtt. A Karagöz, a pék vagy más címen Karagöz sütödéje az egyik leghíresebb görög verzió, aminek hatalmas sikere volt kint. Végül arra jutottam, inkább csináljuk meg ezt, amin belül improvizálni fogunk. Szövegkönyvünk nekünk is van, de két egyforma előadás szerintem nem lesz.

A kerettörténetben modern Karagözökkel találkozhatunk

- Most ez egy annyira exkluzív bemutató volt, hogy a Görög Nagykövetségről is megtisztelték az előadást.

- Igen. Meghívtuk a nagykövet urat, de ő egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni. A gazdasági és kereskedelmi főtanácsos, Apostolos Michalopoulos úr és családja tisztelt meg bennünket.

- Mit mondott a bemutató után?

- Nagyon tetszett neki, és tartott egy kis beszédet, amiben elmondta, hogy nagyon megdobogtattuk a szívét. Évek óta Magyarországon, Budapesten él és nagyon rég nem látott már ilyen játékot. Végtelenül hálás volt, hogy végre valakinek eszébe jutott, hogy Magyarországon is láthassa a közönség Karagöz történetét. Azt sem tartom kizártnak, hogy a főtanácsos úr legkisebb fia itt született Magyarországon és könnyen lehetséges, hogy élete első Karagiozisz játékát nem Görögországban, hanem Pécsett láthatta. 

Feszült figyelem és önfeledt nevetés

- A Bóbita honlapján köszönetet mondaszegy görög úriembernek, Panos Kapetanidisnak. Milyen formában működtetek együtt?

- Segítőm volt végig a próbafolyamatok alatt. Bábsablonokat küldött, tanácsot adott, hogy milyen méretűre készítsük el a bábokat. Megmondtam neki, hogy van egy hatalmas nézőterünk, kb. kétszáz fő befogadására alkalmas. Tanácsot adott, hogy mekkora legyen a vászon, a bábok, konkrétan elküldte a saját bábsablonjait is. Természetesen őt is meghívtuk, de mint görögországi bábjátékosnak, hétvégén munkái vannak. Bábozik, illetve iskolában bábosokat tanít. Mindamellett ő a Görögországi Árnyszínházak Testületének az elnöke. Sajnos a bemutatóra nem tudott eljönni, azonban kaptunk tőle egy premierajándékot. A pécsi Bóbita Bábszínházat hivatalosan felvették a Görögországi Árnyszínházak Testületének névjegyzékébe, így most már hivatalos Karagiozisz-játékosnak számítunk. Görögországban idén meg fog jelenni egy könyv, amiben már mi is szerepelni fogunk.

- Neked mi a következő munkád itt a Bóbitában?

- Karagöz visszatér…

Karagöz egyetlen embertől, Jorgosztól, a hegyi pásztortól és az ő botjától fél

Aki saját szemével szeretné látni Karagöz vidám csapatát és meghallgatni képtelen történeteit, menjen február 14-én 10, illetve 14 órára, valamint 18-án 16 órára a Bóbita Bábszínházba. Sőt, már azt is tudjuk, hogy a görög hős március 24-én 16 órakor is visszatér a Kós Lajos terembe.